Formázd, gyurmázd a tárgyakat!

A vektorgrafika foltjai, vonalai formázhatóak! Az agyagozás, gyurmázás hasonlatait alkalmazhatjuk, melyek jellegzetesen térbeli, plasztikus tevékenységek. Síkbeli gyurmázás, formázás? Igen! Ez a leginkább felszabadító módszer, amit sem a rajzoktatásban, sem az informatikában eddig nem használtunk fel!

Objektumok, tárgyak

A vektorgrafikában nincs pont! Többnyire síkidomokkal és egyenes vagy görbe szakaszokkal dolgozunk. Legkisebb egység a folt, melynek van kitöltése (színe, színátmenete, mintázata) és körvonala. Ritkábban építkezünk vonalakkal, szakaszokkal. Kifejezetten kerülendő, hogy a gyermek elkezdjen firkálni, tónusozni! A vektorgrafika tanítását mindig a foltok segítségével való ábrázolással kezdjük!

Szabadulás a frusztrációtól

Korábban említettük azt a mélypontot, melyet egyes szerzők a kamaszkorra jellemző „rajzi törés”-ként írnak le. A gyermekkor határára érkező kiskamasz szembesül saját korlátaival. Már nem a belső képeit jeleníti meg, hanem a hasonlóságra, valószerűségre törekszik. Sorra érik a kudarcok: meghasonlik technikai határaival. Egy hatodikos tanítványom panaszkodott: „Úgy érzem, egy évvel ezelőtt jobban tudtam rajzolni, mint […]

Túl a technikán. Mire jó a vektorgrafika?

A vektorgrafika hagyományos tárgyalása az ábrázolási mód azon jellegzetességét emeli ki, hogy a vektorgrafikus ábrák skálázhatóak: szabadon nagyíthatók és kicsinyíthetők. Technikailag valóban ez az egyik kulcsmomentum, mely az ábrázolás matematikai hátteréből következik. Emiatt célszerű logókat, feliratokat, illusztrációkat vektorgrafikai szoftverrel, illusztrációs programmal szerkeszteni.

A Bézier előtti élet

Mint tudjuk, nagyon sokféle számítógépes eljárás, modell valóságos módszerek implementálásával jött létre. A vektorgrafika sem kivétel ez alól. Nyilvánvalóan nem matematikusok vagy a számítógépes megjelenítést fejlesztő mérnökök fedezték fel a görbéket, útvonalakat. De hol találunk valami hasonlót a valóságban?

Azok a boldog ’60-as évek – a vektorgrafika születése

Vajon a nyolcvanas évek közepétől-végétől datált X-nemzedék, miért vonzódik jobban a pixelgrafikához mint a vektoros megjelenítéshez? Első rajzolóprogram-élményeik valószínűleg valamely mikroszámítógépen vagy PC-n megjelent Paintbrush-szerű szoftverek voltak. A kor játékai, a megjelenítő technológia korlátai mélyen beléjük vésték: a számítógép által megjelenített kép „pixeles”, azaz képpontokból áll. Kevesen tudják, hogy az első számítógépes képernyők vektoros elven működtek.

WordPress SEO
%d blogger ezt szereti: