Objektumok, tárgyak

A vektorgrafikában nincs pont! Többnyire síkidomokkal és egyenes vagy görbe szakaszokkal dolgozunk. Legkisebb egység a folt, melynek van kitöltése (színe, színátmenete, mintázata) és körvonala. Ritkábban építkezünk vonalakkal, szakaszokkal. Kifejezetten kerülendő, hogy a gyermek elkezdjen firkálni, tónusozni! A vektorgrafika tanítását mindig a foltok segítségével való ábrázolással kezdjük!

A tárgyak itt valóban tárgyak: kollázsszerűen egymásra pakolhatók mint a színes papírfoltok. Van sorrendjük, egymást részben kitakarhatják. A színespapír-készletből kivágott, egymásra ragasztott foltok, a foltmunka (patchwork) megfelelő hasonlatok, hogy illusztráljuk a gyerekeknek a vektorgrafika lényegét.

Ez a megfoghatóság, tárgyszerűség, objektumorientáltság nagy szabadságot ad az alkotásra. Átrendezhetjük, áthelyezhetjük az elemeket a síkban, de a sorrend miatt a nyugodtan beszélhetünk térbeli manipulálásról is – a grafikusnak sík fölött nyugvó nézőpontjából.

A vektoros eszközkészlet leginkább használt eleme a „nyíl”, a mutató eszköz, mely a rajzos eszköztár legtetején helyezkedik el – minden vektorgrafikus programban.

Igen, van ceruza, csőtoll, kalligrafikus eszköz, sőt radír is ezekben a programokban. De, nagyon-nagyon fontos didaktikai szempont: tanítsuk meg először, hogyan tud a gyermek tárgyakkal manipulálni. Különben látunk majd egy csomó satírozó, tónusozó palántát.

Nem sokat érne e digitális kollázstechnika, ha csak szolgai módon leképezné a foltmunka vagy a kollázs lehetőségeit. A vektorgrafika igazi ereje az utolsó állításunkban van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.