Hirdetés

május 2012
H K S C P S V
« feb    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Ending-dong

Ending-dong kép

Blender-rel készült ez a kis filmecske. Egy francia stúdióban, amely a Skizeint is jegyzi. Látható, hogy nem a technikán múlik, hogy mennyire lesz ütős a kisfilm. Itt jó az ötlet és stílusos a kivitelezés.

Continue reading

Nyílt forrású szoftverek professzionális tervezési folyamatban

Évek óta készítem az MKPK Ifjúsági Bizottsága megbízásából a katolikus ifjúsági mozgalom szórólapjait. Ebben az évben a feldobott ötlet: az éves ifjúsági programokat tartalmazó leporelló fő grafikai motívuma egy táblás játék legyen.

Mivel több nyílt forrású szoftvert is használtam a tervezés során, szeretném megosztani veletek a tapasztalataimat. Vizsgálatom alapkérdése: élesben, produkciós környezetben mennyire használhatóak ezek a programok? Emellett betekintést nyerhettek egy tervezési folyamat lépéseibe is.

Continue reading

1956

Elkészült Kisantal Dániel első 2.5D-s animációja a C3 szabadfogású számítógépes versenyére. A fő program a Blender volt, a képek pedig a Fortepan archívumból származnak.

Continue reading

Dennis Ritchie +

A C nyelv megalkotójától és a Unix egyik létrehozójától így búcsúzott a világ. Kisebb port vert fel a halála, mint Jobs-é, de a munkássága nagyobb alapot adott az informatikának.

 

#include <stdio.h>
int main()
{
printf(“goodbye, dad”);
return 0;
}

Steve Jobs +

Nem az én tisztem nekrológokat írni. Megteszik mások.

S. J. a látnok. S. J. a zsarnok. S. J. a zseni. Apple. Pixar. Ilyesmi.

Meg itt kering az interneten ez a felvétel. Újrakezdés, újrakezdés és a halállal való szembesülés. S. J. búcsúzik.  Continue reading

E-könyv-írói pályázat

A Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország  e-könyv-írói pályázatot hirdet

1. kategória: Szépirodalmi regény
A művészi igényű irodalmi művek mellett azokat a kéziratokat is szívesen fogadjuk, amelyek igényes módon dolgoznak fel krimi vagy science-fiction műfajú témát.
A kézirat esetleges illusztrációi kizárólag jogilag tisztázott eredetű képek, ábrák lehetnek.

2. kategória: Ismeretterjesztő mű
Kizárólag informatikai és/vagy természettudományi témát középpontba helyező műveket várunk.
Műfaj: Népszerű ismeretterjesztés

Continue reading

Szabad Szoftver Pályázat 2011

Tudjátok, szívügyemnek tekintem a szabad szoftveres megoldások megismertetését, terjesztését. Csodálatos dolog, hogy számtalan önkéntes dolgozik azon, hogy értelmes és hasznos alternatívái legyenek olyan programoknak, amit legtöbbünk nem, vagy csak nagy anyagi ráfordítással tudna beszerezni. Így jött létre a Linux a Unix alteregójaként, a Gimp a Photoshop mintájára, az Inkscape a CorelDraw megoldásait implementálva vagy Star-Open-Libre Office a Microsoft irodai csomagjának alternatívája gyanánt.

Minden tiszteletem a programozóknak, akik munkájuk szellemi gyümölcsét közkinccsé teszik. Mindegyiküknek szembe kell nézni egy kihívással, ami hátráltathatja ezt a munkát – és ez a pénz. Valamiből meg kell élni annak is, akit az éltet, hogy intellektuális kincseit megossza az emberiséggel. Sok projekt ment gajjra amiatt, hogy a kezdeti lelkesedés (ami észrevétlenül eszi meg az idődet, de mérhetetlen örömmel tölt el) hosszú távon elfogy a mindennapok egzisztenciális kihívásaiban.

Az FSF alapítvány pályázatának azért ajánlom mindazok figyelmébe, akik programírással vagy népszerűsítéssel foglalkoznak, mert nem csak a közvetlen fejlesztést, hanem a dokumentációt is támogatják. De jó lenne látni ingyenes magyar Blender, Inkscape, stb. könyveket… Akinek van füle, hallja! Continue reading

Kinek a PAP, kinek a…

…papné. A PAP itt értsd: Plastic Animation Paper.

Egy profi, dán fejlesztésű, klasszikus síkbeli animációt támogató program. Arra találták ki, hogy a hagyományos animáció macerás részeit a számítógéppel felgyorsítsák. Az előrajzolás és kihúzás lépéseit lehet vele elvégezni – papíron való rajzolás, szkennelgetés nélkül. Ha hasonlíthatom valamihez, talán a Pencil-t említhetném.

Két nap próbálkozás után jöttem rá, hogy nincsenek rajta színek. A színezést, kompozitálást ugyanis már utómunkában, valamely grafikus programban lehet (pl. Gimp, Photoshop) megoldani.

Sajnos, ugyanarra a sorsra jutott, mint a Pencil. Nem fejlesztik tovább. De ennek köszönhetően a 180.000 Ft-os program most ingyen hozzáférhető, és elég nagy szakmai közösség van körülötte.

Hasznos tanuláshoz, szakköri munkához, de önálló projektek munkafolyamatának is fontos eszköz lehet. Stúdióprogramból nőtte ki magát, a minőségével, megbízhatóságával nem lehet gond.

Kiknek javaslom? Akik a hagyományos animáció rajztudásra és megfigyelésre alapuló technikájával szeretnék kezdeni animációs karrierjüket. Egérrel ne vacakoljunk, szerezzünk be egy Wacom táblát (a Bamboo sorozat azért megfizethető…). Egy kis kedvcsináló, mire is gondolok… Continue reading

Maya a gépemen

A Maya a gépemen. Nem loptam és nem adtam el a lelkemet sötét hatalmaknak.

Egy nagyon jó előadást hallgattam a Computer Art Fórumon  a bevilágításról – Maya-ban, még tavaly. Megvettem a könyvet, azért, hogy összehasonlítsam a Blenderrel. Amit ott megtanulok, azt próbálom “Blenderre” is lefordítani. Nagyon megszerettem közben a Blendert, egyszerű és esztétikus, áttekinthető és logikus. Eddig csak ezt használtam. De most már tetszik is.

Kérem mindenki őrizze meg a nyugalmát! Amit ezután leírok, erős idegzet kell!

Continue reading

Használhatóság

Zsarnai István cikkére szeretnék reagálni. Pár napig vártam, lesz-e hozzászóló.  Baráth Endre (Endi) írt néhány fontos gondolatot, a profi játékfejlesztő szemszögéből. Ezt szeretném egy kicsit más nézőpontból kiegészíteni.

Maga a program, amiről írtam, a cikk illusztrációjában is láthatóan “free beta”. Szóval valamiféle útkeresés. Ahogy a Linuxos alfa, béta verziókra írják: tesztelésre való, éles rendszeren nem ajánlott. A program korábbi verziója egy kiforrottabb, de csak Windows-on használható játékfejlesztő keretrendszer. Egyszerűbb játékokhoz. Tehát, aki igazán fejleszteni szeretne, inkább használja azt.

A cikk apropója, hogy itt egy alkalmazás, amivel HTML5 alapon lehet pötyögni, és még IPad-en is futtatható. A HTML5 a Flash  alternatívája.

Amiben kicsit hibásnak érzem magam, az a fiaskó, hogy ajánlok programokat, amik rosszul működnek.

Continue reading

Neil Gaiman – Ajándék

Neil Gaiman világa számomra nyomasztó, furcsa, terhelt. “Gyerekmeséi”, mint a Coreline vagy a Farkasok a falban – nem elalvás előtti történetek. A Hálózsák honlapon talált képregénye viszont nagyon elgondolkodtatott. Irodalmi igényű, jól megírt történet, egyfajta példázat a rossztól való félelemről, az áldozat megmagyarázhatatlan logikájáról és a háláról. 16 év felett kötelező.

Continue reading

Hunky Blues

Márton Gergő operatőr barátom vitt el e filmre. Örülök, hogy az Index filmes oldalán most megnézhetitek. Nem az amerikai álomról szól. Magyarokról, akik nem tudtak megélni itthon.

“Sok urunk nem volt rest, se kába | birtokát óvni ellenünk | s kitántorgott Amerikába | másfél millió emberünk.” (…)

“Multunk mind össze van torlódva | s mint szorongó kivándorlókra, | ránk is úgy vár az új világ.” (…)

“Ezer esztendő távolából | hátán kis batyuval, kilábol | a népségből a nép fia.” (…)

(József Attila: Hazám)

Forgács Péter filmje alant…

Continue reading

Forráskód

Szeretem az olyan filmeket, amelynek kiszámíthatatlan a dramaturgiája, az orrunknál fogva vezetnek, gondolkodásra késztetnek.

“Másra számítottam, de kellemesen csalódtam. Alapvetően dinamikus, üresjáratot csírájában tartalmazó rohanás lett a dologból. Michelle Monaghan szélesvásznú mosolyával és aranyosságával inkább használ a filmnek, mintsem ártana. Jake Gyllenhaalról már tudjuk, rendkívül módon élvezi a blockbusterek hangulatát. A Forráskódról egyáltalán nem mondhatjuk el, hogy akár egészében, akár részleteiben összemérhető a színész korábbi popcornprodukcióival. Kiemelkedik, hisz inkább nevezhetjük agyat munkára fogó okos mozinak, mintsem szemkápráztató trükkökkel hencegő zöldségnek. De talán nem is feltétlenül ezt a célt tűzték ki alkotói.” – Filmtrailer. (Kritika Itt, meg Itt olvasható.)

Continue reading

Stop motion – képsorból film

Oké, órákig kattintgattad a fényképezőgépedet, hogy legyen egy klassz képsorod. De hogy lesz ebből film? Erről szól a következő oktatóanyag.  Continue reading

Whiteboard animáció

A fehértábla-animáció a stop motion-nak az az alműfaja, amellyel leggyorsabban lehet animálni. Kedvcsinálónak Zeke Szabolcs barátom reklámfilmje, s egy programajánló alant, amivel el lehet készíteni…

Continue reading

Barátod a patkány

Barátod, a patkány a L’ecsó mellé készült oktatófilm, amelyben a két főszereplő patkány, Remy és Emile adja elő az elnyomott patkányok világtörténetét. Ellenállhatatlanul vicces megismerni a szőrös rágcsálók nézőpontját, és külön lehengerlő a filmben, hogy minden korrekt benne a latin nevektől kezdve a mitológiai utalásokig. Képileg talán a legsokszínűbb Pixar-film, félpercenként más animációs technikát használnak. A két rágcsáló 3D-ben hadonászik az iskolai tábla előtt, a magyarázó illusztráció azonban különböző 2D-s technológiák segítségével (stopmotion, rajz stb.) készült.

Ha szeretnél még Pixar rövidfilmeket nézni az Origo-n, olvasd a cikket tovább!

Continue reading

Fortepan

A Fortepan egy nemlétező archívum. Nevét a váci Forte gyártól kölcsönözte, a háború után így hívták a legelterjedtebb és legnépszerűbb negatív filmet. A gyűjteménynek bár neve van, épülete, vagy számlaszáma nincs, és nem is dolgozik ott senki. A Fortepan 30, vagy 40.000 fényképből áll, igazából sosem számoltuk meg, nem is fontos. Húsz éve kezdtünk fényképeket gyűjteni, vaktában, minden szokatlan részletre rácsodálkozva. Kicsit saját nemlétező emlékeinket kerestük a képeken, gondolom. A legfontosabb gyűjtőterületet – a szó fizikai értelmében – a budapesti lomtalanítások adták, pár száz (ezer?) kilométert biztos sétálgattunk, jórészt negatívokat keresve.

Ingyenes és használhatatlan?

Kedves olvasók! Először is köszönöm a bátorítást. Jó érzés, hogy elindul valami élet a GRAFit körül. Ennek első jelei a kommentek, melyek közül hadd idézzek itt egyet teljes terjedelemben. Engem nagyon elgondolkodtatott, kíváncsi vagyok, vannak-e hasonló tapasztalataitok…

“Nos, ez a Construct 2, megmondom őszintén, nagy reményeket ébresztett bennem. Egészen addig, amíg fel nem raktam, és az első két értelmesebb oktató videó alapján el nem kezdtem vele dolgozni.

Ötletes, egyszerű, jól alkalmazható, de a legtöbb játékmodhoz és ingyenesen letölthető fejlesztői szoftverhez hasonlóan ennek is van egy nagy, alapvető hibája.

Continue reading

Meghalt a király, éljen a király! – Construct 2

Már írtunk korábban a Scirra Construct játékkészítő alkalmazásról. Akinek vannak még emlékei a “Klik and Play” programról, ebben biztos megtalálhatta méltó utódját a programozás nélküli játéktervező keretrendszernek.

Nos, a Scirra “cég” egyetemi hobbiprogramozókból összeállt csapata sajnos befejezte a fejlesztést. Ez a rossz hír azoknak, akik most akartak Windowsra játékokat készíteni. A jó viszont az, hogy Construct 2 néven új alkalmazás fejlesztésébe kezdtek: HTML 5 alapon.

Ez az a technológia, amit Stewe Jobs kikiáltott a jövő útjának, amikor keresztes háborút hirdetett a Adobe cég Flash alkalmazásai ellen.

Úgy tűnik a dolog annyira komolyra sikeredett, hogy még az Adobe is elkezdett dolgozni egy “Edge” nevű programon*, ami majd leválthatja a saját Flash technológiáját. Vicces mi?

A Scirra ellenben nem hazudtolja meg önmagát: Terméke olyan játékok és HTML 5-ös tartalmak programozására való, melyeket simán böngészőből (tehát App Store, Android Market, meg ilyesmi kikerülésével) lehet ingyen futtatni.

Néhány este próbálkoztam a programocskával. Logikus felépítésű, ígéretes program.

*Ha valakinek sikerült az Edge béta programot telepítenie, írja meg kérem kommentben a tapasztalatait, nekem nem jött össze.

Több hónapnyi hallgatás után

Leleplező egyrészes cikksorozat arról, mi vagy ki van a rejtélyes GRAFit oldal mögött. Miért állt mostanában a munka? Van-e még olvasója, s ha igen, miért nem. Felkészültél, akkor kattints! Continue reading