Bevezetés
A Pepper & Carrot képregény a múlt hónapban elérte a tizedik részét, több mint ötven oldal közlésével. Sokféle eljárást kipróbáltam közben, melyekkel igyekeztem fejleszteni a stílusomat és a rajzok minőségét. A hosszú folyamatban, mely próbálkozások és hibák sorozatából is állt, sokat tanultam. Nos, itt az idő, hogy megosszam veletek. S habár annyiféle munkamódszer és alkotói folyamat van, talán segíthet másoknak is
Nekem kifejezetten jó, ha emlékeztetőként lejegyzem valahova, hogy ne fussak bele ugyanazokba a hibákba.
1. Előkészítés
a. Szövegkönyv, koncepciós rajzok és képes forgatókönyv — nem lineárisan
Először dolgozol a szövegkönyvön, aztán a koncepciós rajzokon, majd a képes forgatókönyv következik — ez az alapvető megközelítése a képregénykészítésnek.
Nálam ez a három gyakran együtt formálódott, egymásba ágyazódva és kölcsönös függésben egymástól. Néha abba kellett hagynom a szövegszerkesztő előtti ücsörgést, és rögtön elkezdeni a papíron rajzolgatni.
b. Szövegkönyv: a kulcsötlet
Sok időt spóroltam azzal, amikor a tartalmat megpróbáltam egy kulcskifejezésben vagy témában összefoglalni.
Ha egy egyszerű kifejezés köré építed a történetet, sokkal gyorsabban és hatékonyabban haladsz majd, mintha egy hosszan hömpölygő irományban kell valami rejtett értelmet keresned.
![](http://www.davidrevoy.com/data/images/blog/2015/09/Things-I-learned-illustration_by-David-Revoy_02_net.jpg)
3. rész kulcskifejezése: “Halogatás” — mindent megteszünk, hogy ne kelljen szembesülni a határidővel.
8. rész kulcskifejezése: “Barátság” és a gyász folyamata (tagadás, düh, alkudozás, depresszió, elfogadás).
c. Koncepciós rajzok: véletlenszerű miniatúrák
Ezt még a pályaudvarokon tanultam meg, amikor vonatra kellett várni, amolyan képzeletgyakorlatként.
Csukd le a szemed, ne agyalj, lazíts egy golyóstoll és egy A4-es lap közelségében. Tölts minél több időt a számítógépedtől (vagy egyéb zavaró szörnyetegtől) távol. Gyakran feltűnnek ilyenkor panelek vagy kisebb részletek lelki szemeim előtt, amit gyorsan vázlatolok. Gyakran értékes elképzelések, alapanyagok bukkannak így fel, amin lehet később dolgozni.
![](http://www.davidrevoy.com/data/images/blog/2015/09/Things-I-learned-illustration_by-David-Revoy_03_net.jpg)
d. Koncepciós rajzok: folyamatos tökéletesítés
A történet vázát könnyű felépíteni néhány alapelemből. Pl.: sárkány, város, otthon, barlang, stb. A koncepciós rajzokon és a képes forgatókönyvben észre fogod venni, hogy egyre több ötlet bukkan elő rajzolás közben, amit nem határozott meg a szöveg. A túl részletes leírás bizonyos szempontból megköti a megvalósítás során a kezed.
![](http://www.davidrevoy.com/data/images/blog/2015/09/Things-I-learned-illustration_by-David-Revoy_04_net.jpg)
A szövegkönyvemben csak ennyit írtam a jelenettel kapcsolatban: sárkánytej. A koncepciós rajzolás során a sárkányomból sárkánytehén lett.
e. Képes forgatókönyv: nem túl elnagyolt és nem is túl kidolgozott
A képes forgatókönyv az előkészítő időszak a fő eredménye.
Sokféle módszert kipróbáltam, a minimalistától a teljesen kiszínezett változatig. Végül arra jutottam, hogy papíron rajzolok képecskéket, miniatúrákat, amelyek éppen hogy csak kidolgozottak ahhoz, hogy értelmezhetőek legyenek, de nem túl részletesek. A kicsiny méret jótékonyan korlátoz abban, hogy teletömjem a panelt mindenféle dologgal, ami utána alig észrevehető.
A forgatókönyvnek az elejét, végét, valamint a fő jelentet (valahol a közepén) készítem el, majd kidolgozom a közöttük levő jeleneteket is.
![](http://www.davidrevoy.com/data/images/blog/2015/09/Things-I-learned-illustration_by-David-Revoy_06_net.jpg)
(1) A hatodik rész képes forgatókönyvénél túlságosan vázlatosan dolgoztam. A megvalósítás során emiatt rengeteg dolgot kellett változtatnom, mert nem működött a képregény.
(2) A nyolcadik részben megtaláltam az optimális módszert, ami nagyon hasznos volt a későbbi munkában.
(3) A harmadik részben túl sokat terveztem. Digitális gyorsfestés, színes, szagos. A túl sok és részletes tervezéssel elvettem a megvalósítás munkafolyamatának örömét.
f. Képes forgatókönyv: függőleges görgetéssel jól olvasható legyen
A Pepper & Carrot internetes képregény. A tervezés során figyelembe kellett vennem, hogy az olvasók függőlegesen fogják görgetni. A túl komplex oldaltervek (mint a modern nyomtatott képregények és mangák) rendkívül hosszú, összefüggő és nehezen értelmezhető elrendezést hoztak volna létre, ami ebben a formában nehezíti az olvasást. Emiatt egyszerűbb elrendezésekkel dolgoztam.
g. Vázlatok: kifejezőkészség — sok gyakorlással
Összetett jelenetek, jó képes forgatókönyv. Nos, itt vagyunk az előkészítő szakasz végén. Majdnem.
Ha meg akarod előzni az állandó radírozást, egy csomó vázlatot kell készíteni, mielőtt megrajzolod a végső verziót. Nézzünk csak egy példát! A kis varázslólány az egyik képkockán éppen visszatartja a sírását, majd hirtelen elkezd zokogni. Nagyon féltem, hogy elég kifejezően tudom-e megrajzolni ezt a jelenetet.
2. Produkció!
a. Hagyományos: ceruzarajz
Ezt a technikát a második és harmadik epizódtól használtam. Kék ceruzával vázlatoltam, majd kihúztam ceruzával. Ezután jön a szkennelés, ahol eltűnnek a kék vonalak. Általánosan használt eljárás ez a képregénygrafikusok között, s én is sok erőfeszítést tettem arra, hogy adaptáljam. Sokat frusztrálódtam: a rajzolás öröme csökkent azzal, ha minden ennyire túl pedáns…
b. Digitális: táblamonitor
A negyedik résztől úgy döntöttem, hogy az alapoktól az én “kis” Cintiq21UX táblamonitoromat fogom használni. A Cintiq pontossága össze sem hasonlítható a ceruzával. Állandóan zoomolni kellett, hogy kidolgozzam a részleteket.
![](http://www.davidrevoy.com/data/images/blog/2015/09/Things-I-learned-illustration_by-David-Revoy_09_net.jpg)
Még a legnagyobb közelítéssel is bajos volt pontosan rajzolni. A vonalak úgy álltak össze, hogy kisebb vonalkákkal közelítettem őket, végiggravírozva a képet. Sok idő, idegesítő szöszölés, és ráadásul a monitortábla a kezed alatt még melegszik is.
c. Digitális: rajzolótábla
A hatodik epizód közepén a Cintiq-kel majd meghaltam. Ez egy hosszú fejezet volt… Mivel Krita rajzprogramon dolgoztam, szerettem volna megvárni, míg az új változattal megérkezik a stabilizálás funkció. Kénytelen voltam rajzolótáblával (Wacom Intuos 3 A4 tablet) befejezni ezt a részt.
A kihúzás rajzolótáblával nem annyira evidens, mint ceruzával vagy monitoron rajzolni, de az arány, ahogy a 21,5″-es tábla a monitoromra leképeződött nagyon jó felbontással, pontosan történt. Befejezhettem ezt a fejezetet, de szerettem volna a módszereimen változtatni…
![](http://www.davidrevoy.com/data/images/blog/2015/09/Things-I-learned-illustration_by-David-Revoy_11_net.jpg)
d. Digitális: digitális vázlatból festeni
A fájdalmas hatodik fejezet után elkezdtem tervezni a hetedik, nyolcadik majd a kilencedik részeket. Intuos 3 A4 rajzolótáblán, 100%-ban digitálisan. Egy rétegen hagytam a a vázlatrajzot, majd az alatta levő rétegen színeztem, a felette levő rétegen pedig a részleteket dolgoztam ki. A módszer elég jónak és hatékonynak bizonyult, de a tónusok kissé elmaszatolódtak, homályosak lettek. Arról nem is beszélve, hogy a mozgásterem elég korlátozott volt.
e. Digitális: vázlatos festés, majd a részletek kidolgozása
A kilencedik résznél valami egészen újat találtam ki. Adaptáltam egy, a koncepciós rajzolásban ismert gyors festési eljárást. Nagyon hasznos és időkímélő technika volt, de a tónusok még inkább homályossá tették a képeket. Sok álmatlan éjszakát okozott, s tördeltem a kezem, hogy határidőre mégis elkészüljek.
![](http://www.davidrevoy.com/data/images/blog/2015/09/Things-I-learned-illustration_by-David-Revoy_14_net.jpg)
f. Hagyományos: ceruzavázlat + digitális festés
A tizedik részben szerettem volna megoldani ezeket a kérdéseket, s összegyűjtöttem, mi az, ami igazán működik a gyakorlatomban.
Először is: Sokkal több örömömet lelem a ceruzarajzban. Pontosabb mint egy digitális eszköz, s én szeretem a pontosságot. Az eredmény valóban visszatükrözi rajzkészségemet. Azt amit tényleg tudok. Hiszen nem lehet deformálni, visszalépni vagy átmozgatni a kompozíciót. Nekem ez jobb, hiszen gyakorlatban tart. A hetedik és nyolcadik rész tapasztalatai alapján megértettem, hogy nem szükséges tökéletesre kidolgozott vázlatokat létrehoznom. Keresgélhetem a vonalakat, tónusozhatok a panelen, ahogy nekem tetszik. Több időm jut a rajzolásra, ami egyébként nagyon pihentető folyamat.
Szkennelés után a Krita festőprogramban egy réteggel a ceruzarajz alatt megfestettem a hangulatát a panelnek. Amennyiben az összkép rendben volt, készíttem egy felső réteget (esetleg egy réteggé alakítottam az egészet), majd ráfestettem a részleteket — vonalakat, foltokat. Tiszta munka volt, könnyű követni a vázlat vonalait, s ha kellett, bele is javíthattam festés közben.
Az első képen az alap, a másodikon, amit még ráfestettem.
![](http://www.davidrevoy.com/data/images/blog/2015/09/Things-I-learned-illustration_by-David-Revoy_17_net.jpg)
Egy korábbi cikkemben írtam a Gmic filtergyűjtemény színező eljárásáról. A 3 — 6. epizódban használtam ezt az alapszínezésre, mostanában inkább maszkoláshoz, hogy adott területeket el tudjak különíteni egymástól.
![](http://www.davidrevoy.com/data/images/blog/2015/09/Things-I-learned-illustration_by-David-Revoy_18_net.jpg)
Összefoglalás
Hát ezek a tapasztalatok gyűltek össze az utóbbi tíz epizód során. Köszönöm, hogy elolvastad, s remélem, segített valamelyest, hogy te is megtaláld a saját munkastílusodat.
— David Revoy —