A lecke egyértelművé teszi, hogy a vektorgrafikus programokban más utat kell követnünk, mint a hagyományos rajzolásban. A szabadkézi rajz itt csak kiindulópont, amit a csomópontszerkesztéssel finomíthatunk.

Rágcsálóval rajzolni ^◆ Bizonyos eszközöket persze nem rejthetünk el a gyerekek elől. Ilyen a ceruza, a szabadkézi rajzeszköz. Az egér segítségével történő rajzolás esetlenségét nevük leírásával fogjuk bemutatni. Nagyon fontos, hogy néhány mondatban ismertessük a ceruza eszköz simítás funkcióját. Ha nem simítunk, kezünk minden kis mozdulata csomópontként rákerül a vonalra. Körülbelül 50%-os simítással szépen követi mozdulatainkat a kialakuló útvonal, ugyanakkor kellően csökken a felrakott csomópontok száma.

Egy csomó csomópont ^◆ Általános szabály, hogy minél kevesebb csomópont marad az útvonalon, annál szebb, íveltebb lesz az. A finomítást a formázó (F2) eszközzel végezhetjük. Az eszközvezérlő sávon a magyarázat alapján azonosítsák be a csomópont-típusokat!

• Csúcsos csomópontot élesen forduló görbék esetében alkalmazunk. Itt megtörik a görbe, sarokpont keletkezik. Például egy szív alsó és felső csücskénél.

• Íves csomóponttal szép ívelésű görbét alakítunk ki.

• A szimmetrikus csomópont pedig még finomabbá teszi ezeket¹.

Szíves példánk alapján: A szív négy csomóponttal leírható. Az oldalain levő görbéket íves, a csücskeinél levőket csúcsos csomópontokkal irányíthatjuk.

Egyedi, programra jellemző sajátosság az auto-íves csomópont. Ez a fajta áthelyezhető úgy, hogy igyekszik iránypontjaival megtartani az útvonal eredeti görbületét.

Tapasztalat ^◆ A csomópontszerkesztés a vektorgrafika igazi babramunkája. Szükséges megtanulni, de sok türelmet igényel, akárcsak a tetoválás, az ötvösmunka vagy az ékszerész mesterség. A következőkben ennek gyakorlatát mélyítjük el.