Alapesetben csillagot tudunk rajzolni ezzel az eszközzel. A csillag ágainak számát az eszköz tulajdonságoknál tudjuk megadni a Csúcsok mezőben. Ha kipipáljuk a Sokszög opciót akkor sokszöget kapunk, oldalai számát a Csúcsok beviteli mezőnél adhatjuk meg. Az Ágarány-nál az ágak által bezárt szöget tudjuk változtatni, ha elérjük az 1 értéket akkor sokszöget kapunk. A létrehozott objektumot kerekíteni is tudjuk, mind pozitív mind pedig negatív irányba. A Véletlenszerűség értékét módosítva akár tintapacára emlékeztető formát is létrehozhatunk.

A csillagok az Inkscape legösszetettebb és legérdekesebb alakzatai. Ha ámulatba akarja ejteni a barátait az Inkscape-pel, akkor a Csillag eszközt mutassa meg nekik. Végtelenül szórakoztató – szinte függőséget okoz!

Ezzel az eszközzel két hasonló, de mégis különböző alakzatfélét lehet készíteni: csillagot és sokszöget. A csillagnak két fogantyúja van, ezek helyzete határozza meg az ágak hosszát és alakját; egy sokszög csak egy fogantyúval bír, ezt mozgatva egyszerűen forgathatja és méretezheti a sokszöget:

A Csillag Eszközvezérlősávján oda-vissza lehet váltani, hogy az alakzat csillag, vagy a neki megfelelő sokszög legyen-e. E gombok mellett egy számbeviteli mezőben lehet megadni a csillag vagy sokszögcsúcsainak a számát. Ez a tulajdonság csak innen módosítható. A csúcsok száma 3 (értelemszerűen) és 1024 között lehet, de egy kevésbé erős gépen ne próbálkozzon túl nagy számmal (úgy 200 felett).

Egy csillag vagy sokszög rajzolásakor

• a Ctrl nyomva tartásával kényszerítheti a szög 15°-onkénti változását.

Természetesen a csillag sokkal érdekesebb alakzat (jóllehet a sokszög sokszor hasznosabbak bizonyul a gyakorlatban). A csillag két fogantyújának kicsit eltérő a rendeltetése. Az egyik (ez kezdetben egy csúcson helyezkedik el, vagyis a csillag egy konvex sarkán) a csillag ágait növeli vagy csökkenti, de ha (az alakzat középpontjához képest) forgatja, a másik fogantyú is ennek megfelelően elforog. Ebből következően a csillag ágait így nem lehet nyírni.

A másik fogantyút (kezdetben két csúcs között egy konkáv sarokban találja) viszont szabadon mozgathatja mind sugárirányban, mind érintőlegesen, anélkül, hogy ez hatással lenne a csúcson ülő fogantyúra. (Tulajdonképpen ez a fogantyú csúccsá válik, ha a középponttól távolabbra kerül, mint a másik fogantyú.) Ezzel lehet tehát egy csillag ágait ferdévé tenni, és így készíthető mindenféle kristály, mandala, hópehely vagy sündisznószerűség:

Ha szabályos csillagot szeretne rajzolni, akkor a nyíró fogantyút is kényszerítheti a másikhoz hasonló viselkedésre:

• A Ctrl nyomva tartásával a csillag ágai sugárirányban tarthatók (nincs nyírás).
• A Ctrl+kattintás húzás nélkül is megszünteti a nyírást.

Hasznos kiegészítője a mozgatható fogantyúknak az Eszközvezérlősávon található Ágarány beviteli mező, amellyel a két fogantyú középponttól való távolságának aránya adható meg.

Két további trükköt is tartogat még az Inkscape Csillag eszköze. A geometriában a sokszög egyenes vonalú oldalakból és éles szögekből áll. A valóságban azonban gyakran találunk különféle mértékben görbült vagy lekerekített formákat – és az Inkscape-pel készíthető ilyen is. Viszont a csillagok és a sokszögek lekerekítését kicsit másképpen kell csinálni, mint a téglalapokét. Nincs külön fogantyú a lekerekítéshez, de

• a Shift+húzás az érintő irányában kerekíti le a csillag vagy a sokszög csúcsait;
• a Shift+kattintás egy fogantyún megszünteti a lekerekítettséget.

Az „érintő irányában” a középpont felé irányuló egyenesre merőleges irányként értendő. Ha a fogantyút az óramutató járásával ellentétes irányba „forgatja”, akkor pozitív, ha az óramutató járásával egyező irányba, akkor negatív lesz a lekerekítés. (Lejjebb láthat példákat a negatív lekerekítésre.)

Álljon itt összehasonlításként egy lekerekített négyzet (Téglalap eszköz) és egy lekerekített, négy oldalú sokszög (Csillag eszköz):

Láthatja, hogy míg a lekerekített négyzet oldalai egyenesek, a sarkok pedig körív alakúak (általánosan elliptikusak), addig egy lekerekített sokszög vagy csillag esetében nem talál egyenes vonalat; a görbület egyenletesen változik a maximumtól (a sarkoknál) a minimumig (a sarkok közt félúton). A program ezt úgy éri el, hogy minden csomóponthoz hozzáad két, egy egyenesre eső Bézier-érintőt (meg is nézheti ezeket, ha az alakzatot útvonallá alakítja, majd a Csomópont eszközzel megvizsgálja).

Az Eszközvezérlősávon szintén beállítható a Lekerekítettség, ami az érintők hosszának és az érintők melletti oldalak hosszának az arányát adja meg. Ez a paraméter negatív is lehet, ekkor az érintők iránya megfordul. A 0,2 és a 0,4 közötti értékekkel „rendes” lekerekítésre számíthat, ettől eltérő értékek nagyon szép, komplikált és egészen megjósolhatatlan formákat eredményeznek. Egy nagymértékben lekerekített csillag messze túlnyúlhat a fogantyúja pozícióján. Bemutatunk néhány példát, mindegyiknél jelezve a lekerekítettség mértékét:

Ha olyan csillagot szeretne, melynek a csúcsai hegyesek, de a konkáv részek kerekítettek vagy fordítva, ezt könnyen elérheti perem (Ctrl+J) alkalmazásával:

Egy csillag fogantyúinak a Shift+húzása sokak szerint az egyik legkiválóbb időtöltés. De van valami, ami még ennél is jobb.

A valóságban előforduló formák utánzását segíti a csillag vagy sokszög véletlenszerűsítése (vagyis véletlenszerű torzítása). Kevés véletlenszerűség hozzáadása által a csillag kevésbé lesz szabályos, természetesebben hat, gyakran mókásan; sok véletlenszerűség alkalmazása a kiszámíthatatlan, furcsa alakzatok előállításának egy izgalmas módja. Egy lekerekített csillag véletlenszerűsítve is megtartja a lekerekítettségét. Íme a módosítóbillentyűk:

• Az Alt+húzás érintő irányú véletlenszerűsítést eredményez.
• Az Alt+kattintás egy fogantyún megszünteti a véletlenszerűséget.

Miközben megrajzol, vagy a fogantyú húzásával szerkeszt egy véletlenszerűsített csillagot, az kicsit „remegni” fog, mivel a fogantyúk minden egyedi pozíciójához egy egyedi véletlenszerű érték tartozik. Így ha egy fogantyút Alt nélkül mozgat, az állandó véletlenszerűségi szint mellett újra véletlenszerűsíti az alakzatot, az Alt+húzás ellenben megtartja a véletlenszerű értéket, de megváltoztatja annak a mértékét. Az alábbi csillagok paraméterei pontosan egyformák, de mindegyiket újra véletlenszerűsítettük a fogantyúk nagyon pici megmozdításával (a véletlenszerűség mértéke mindegyiknél 0,1):

Itt pedig az előző sor középső csillaga látható, a véletlenszerűség mértékét −0,2 és 0,2 között változtatva:

Alt+húzással mozgassa a fenti középső csillag egyik fogantyúját, és közben figyelje meg, hogyan alakul át a jobb és a bal oldali szomszédjához hasonlóvá – majd változik tovább.

Biztosan Ön is fog magának találni olyan felhasználási területet, ahol a véletlenszerű csillagok jól alkalmazhatók, de én különösen rajongok a kerek, amőbaszerű foltokért és a nagy, viharos bolygók fantasztikus tájaiért: