A nyílt forrású mozgalom igazi sikertörténete a Blender 3D tervező és animációs program fejlesztése. Honnan indult, milyen alkotásokat hoztak létre a segítségével, hogyan szerezheted be? Cikkünkben erről olvashatsz és megnézheted az első négy nyílt forrású animációs filmet!

A programot eredetileg egy cégen belüli szoftverként fejlesztették a NeoGeo animációs stúdióban. A Blender fő fejlesztője Ton Roosendaal volt, aki előzőleg egy Traces nevű ray tracer programot írt Amigára 1989-ben. Roosendaal 1998 júniusában megalapította a Not a Number Technologies nevű céget azzal a céllal, hogy a programot továbbfejlessze és terjessze. A program kezdetben shareware volt, egészen 2002-ig, amikor is a cég csődbe ment.

A hitelezők beleegyeztek, hogy a programot kiadják szabad szoftverként, a GNU General Public License alatt, 100 000 € ellenében. 2002-ben Roosendaal pénzgyűjtő akciót indított, hogy összegyűjtse a szükséges összeget adományokból, amely alig két hónap alatt elérte célját, így a Blender forráskódját publikálták. A program jelenleg szabad szoftver és a Blender Alapítvány felügyelete alatt fejlesztik.*

Az utóbbi tíz évben nagy népszerűségre tett szert, nem csak a hobbi felhasználók között, de a reklámiparban dolgozó kisvállalkozásokban is. Köszönhető azoknak a kisfilmeknek (ún. “open movie”-knak), melyeket az Alapítvány támogatásával, egy-egy tucat, a világ különböző részéről összesereglett művész segítségével hoztak össze. A filmek megjelenésével, a nyílt forrású filozófiát követve, nem csak az alkotásokat, hanem az összes produkciós fájlt be lehetett szerezni. Egy-egy ilyen film létrehozása gyors fejlődést indukált a program használhatóságában is, hiszen a produkciós környezet igényeinek megfelelő eszközök kerültek bele. Kiválóságuk mellett a sikerük nem elhanyagolható összetevője, hogy minden korlátozás nélkül terjeszthetőek és bemutathatók voltak. Mivel mindig a legújabb televíziós technikák felbontásával dolgoztak, demó anyagként rengeteg áruházban a nagy-képernyős tévékre, vagy interneten egyes videotechnikák demonstrálására jogdíj nélkül, elterjedten használták ezeket.

Az Elephants Dream, a Big Buck Bunny, a Sintel és a Tears of Steel az eddig megjelent hivatalos open movie-k.

*A cikk eleje a Wikipedia szócikke felhasználásával készült.