Ez a lecke kulcsfontosságú a továbblépés szempontjából. Benne van a vektorgrafikus rajzolás módszertana, mely a gyakorló órák alatt kristályosodott ki, s amit rajzpedagógus, grafikus kollégák is megfelelő metodikának tartottak. A korábbi, halmazműveletes alakítás mellett megjelenik a formázó (csomópontszerkesztő) eszköz. Kidolgozott anyagomban prezentációs leckeként szerepel.

Gyakorló, differenciáló jellegű feladat ◆ Szinte minden logótervezés visszavezethető a három alap halmazműveletünk – unió, különbség, metszet – alkalmazására. Emblémákat gyűjthetünk magunk is, vagy a gyerekekre bízzuk. Két haszna van: Végiggondolni a folyamatot, algoritmustamelyen keresztül megvalósították ezeket. Keresni azokat az egyszerű jeleket, szimbólumokat, üzeneteket, melyekre a logót szemlélő ember rezonál. Az Ubuntu operációs rendszer logója […]

Problémamegoldó készség, gondolkodás fejlesztése ◆ A zászlók létrehozása igazi kihívás, gondolkodtató feladat. Megoldása során szembesülünk az egyes grafikus elemek elkészítésének összetettségével. Ebben a leckében a közös rész, azaz metszet képzésének technikáját tanuljuk új elemként.

Gyakorlás, differenciálás ◆ A gyermekek rögtön felismerik, hogy a mobil operációs rendszer figurája mennyire hasonlít felépítésében az előző feladat idegenére. A kezek, lábak, a kis antennák kialakítása nem okoz gondot.

Ez az első komplex feladat. Két fejlesztési célja: Az egyszerű alakzatokból, befoglaló formákból való építkezés és a halmazműveletek.

Gyakorlás ◆ A második feladat gyakoroltató jellegű. Ismételjük, bevéssük a forgatás, mozgatás, több tárgy kijelölésének és többszörözésének eljárásait.

Lehet-e olyan oktatóanyagot készíteni, melynek segítségével a gyermek belső motivációtól hajtva, önállóan, kérdés nélkül végigrajzolja a tanórát? Elképzelhető, de nem életkori sajátosság. Tananyagaim feltételezik az oktató segítő jelenlétét, magyarázatait, gyakorlatát. A tanárnak pedig fel kell készülni azokra a nehézségekre, melyek gyakran jelentkeznek a tanulócsoportban.

Az egyik probléma, amit a gyakorlati tananyagfejlesztés során meg kell oldanunk, hogy milyen „item”-ekre, elemi egységekre bontsuk fel az anyagot, s azoknak mekkora mennyiségét használjunk egy-egy eljárás megértetésére. Közben számolnunk kell azzal a „távolsággal”, ami a tananyag elmondása és annak felhasználása, begyakoroltatása között fennáll térben és időben. A tanár igénye, hogy minél több segítséget kapjon […]

A malackás feladat innen letölthető. Jobb egérgombbal válaszd a letöltést! Feladat letöltése jobb egérgombbal.  

A vektorgrafika foltjai, vonalai formázhatóak! Az agyagozás, gyurmázás hasonlatait alkalmazhatjuk, melyek jellegzetesen térbeli, plasztikus tevékenységek. Síkbeli gyurmázás, formázás? Igen! Ez a leginkább felszabadító módszer, amit sem a rajzoktatásban, sem az informatikában eddig nem használtunk fel!

A vektorgrafikában nincs pont! Többnyire síkidomokkal és egyenes vagy görbe szakaszokkal dolgozunk. Legkisebb egység a folt, melynek van kitöltése (színe, színátmenete, mintázata) és körvonala. Ritkábban építkezünk vonalakkal, szakaszokkal. Kifejezetten kerülendő, hogy a gyermek elkezdjen firkálni, tónusozni! A vektorgrafika tanítását mindig a foltok segítségével való ábrázolással kezdjük!

Korábban említettük azt a mélypontot, melyet egyes szerzők a kamaszkorra jellemző „rajzi törés”-ként írnak le. A gyermekkor határára érkező kiskamasz szembesül saját korlátaival. Már nem a belső képeit jeleníti meg, hanem a hasonlóságra, valószerűségre törekszik. Sorra érik a kudarcok: meghasonlik technikai határaival. Egy hatodikos tanítványom panaszkodott: „Úgy érzem, egy évvel ezelőtt jobban tudtam rajzolni, mint […]

A vektorgrafika hagyományos tárgyalása az ábrázolási mód azon jellegzetességét emeli ki, hogy a vektorgrafikus ábrák skálázhatóak: szabadon nagyíthatók és kicsinyíthetők. Technikailag valóban ez az egyik kulcsmomentum, mely az ábrázolás matematikai hátteréből következik. Emiatt célszerű logókat, feliratokat, illusztrációkat vektorgrafikai szoftverrel, illusztrációs programmal szerkeszteni.