Használhatóság

Zsarnai István cikkére szeretnék reagálni. Pár napig vártam, lesz-e hozzászóló.  Baráth Endre (Endi) írt néhány fontos gondolatot, a profi játékfejlesztő szemszögéből. Ezt szeretném egy kicsit más nézőpontból kiegészíteni.

Maga a program, amiről írtam, a cikk illusztrációjában is láthatóan “free beta”. Szóval valamiféle útkeresés. Ahogy a Linuxos alfa, béta verziókra írják: tesztelésre való, éles rendszeren nem ajánlott. A program korábbi verziója egy kiforrottabb, de csak Windows-on használható játékfejlesztő keretrendszer. Egyszerűbb játékokhoz. Tehát, aki igazán fejleszteni szeretne, inkább használja azt.

A cikk apropója, hogy itt egy alkalmazás, amivel HTML5 alapon lehet pötyögni, és még IPad-en is futtatható. A HTML5 a Flash  alternatívája.

Amiben kicsit hibásnak érzem magam, az a fiaskó, hogy ajánlok programokat, amik rosszul működnek.

A GRAFit-ot azért hoztam létre, mert tanárként szenvedtem attól, hogy jó programokat akartam adni a tanítványaim kezébe, úgy, hogy ne kelljen lopni, vagy ahogy ők mondták “jogtisztítani” 😉 Akkoriban már komoly kultúrája volt az Open Source megoldásoknak. Régen az átlagember úgy tudta, hogy az ingyenes szinonimái – amatőr, jó szándékú, gagyi. Mostanra már néhány program komoly rangot vívott ki magának – alternatív megoldásként. De a használhatóságban nagy különbségek vannak.

A professzionális világban is.

Évekig dolgoztam Corel termékekkel. Tanítottam is. Négy éve Adobe programokon tolom ugyanazt. Megbízhatóságban, színhűségben, termelékenységben ég és föld. A CorelDraw rettentő megbízhatatlan, fáradékony, de iszonyú kreatív program. A Ventura után InDesign-ban dolgozni valami megváltás. Nem száll el egész nap. Csak dolgozik.

Igyekszem ezután minősíteni, nem csak ajánlani, az általam felfedezett megoldásokat.

Csak néhány példa, mi hol tart – ahogy én látom.

Professzionális alternatíva:

  • Linux, mint operációs rendszer. Mindenre jól használható, de nem egy játékplatform. Szerveren abszolút profi. Asztali környezetben iszonyú jól testre szabható, rugalmas.
  • Open(Libre) Office. Szerintem nagyon jó alternatívája az MS Office-nak.
  • Gimp. A 2.7-ben már az ablakokat is megzabolázzák. A rajongói szerint a Photoshop-ot akarták vele lealázni. Az alkotók viszont nagyon szeretik a Photoshop-ot, és valami hasonlót szerettek volna létrehozni.
  • Blender. Éveket szántam rá, de megérte. Szeretem. Emellett nagyon szép dolgokat csinálnak vele manapság. Aki ért hozzá.
Már használható, kompromisszumokkal:
  • Scribus: Mint kiadványszerkesztő program, próbál minden jót átvenni a profiktól. A fejlesztést sajnos rossz irányból kezdték. A kutyát nem érdekel ugyanis, hogy nyomdai PDF-eket lehet vele létrehozni, ha közben a szövegeket elrontva a visszalépésnél eltűnik az egész. Mert nincs szöveges visszalépés. No, ez volt egy évvel ezelőttig. Aztán rájöttek. Most már csak lassúcska.
  • Inkscape: Nagyon ígéretes vektorgrafikus programnak tartom. Sajnos még elég lassú a többihez képest, de egyszerűbb feladatokra, és tanulásra nagyon jó. Sokan használják internetes grafikákhoz, ikonokhoz. Nagy jövő áll előtte.
  • MyPaint: Az aktuális kedvencem. Mindent megfordítottak a fejlesztők, ami miatt a Corel Painter-re soha nem tudtam rászokni. Pedig az profi program. De aki rajzol, annak elég egy kis doboz eszköz. A Painter meg egy vontatónyit ad. A MyPaint megfontoltan fejlődik. Egy Wacom táblához ideális társ. Egyszerű, gyors, hagy rajzolni.
Ami hiányzik:
  • Nincs jó filmvágó program. A Blenderbe beépítettnek nem ez a fő profilja. A Cinerella Linux alatt – most nem tudom, hol tart – de nemrég még sokszor szálldosott. A Lightworks még mindig instabil. A kisebbek meg inkább vagdosásra , konvertálásra valók.
  • Nincs jó kompozitáló program. A Jahshaka projekt bedöglött. A Blendernek meg megint nem ez a fő profilja.
  • Nincs még jó rajzfilmkészítő. A Synfig nem stabil. A Pencil aranyos, de sajnos nem fejlesztik.

 

 

 

 

2 thoughts on “Használhatóság

  1. Elolvastam. Egyet is értek, nem csupán a tanárszempontú megközelítéssel, hanem úgy általában. De nem tudom véka alá rejteni, hogy az összehasonlítások – pláne a profikkal szemben – mindig sántítanak, ugyanis mindenkinek az az eszköz a legjobb, amit a legjobban ismer. Ebben egyetértek Endivel.
    Én, tanárként arra tanítom a gyerekeket, hogy tanuljanak meg dönteni több szempont alapján. Kezelhetőség, stabilítás, teljesítmény, gépigény, ár… sorolhatnám. A választás ezen alapon legyen megfontolt. (…hogy aztán mégis a warez mellett dönt, az az ő felelőssége. De az vesse rá(juk) az első követ, aki még nem vitt programot a hivatalossá tételi eljárásra – nálunk így nevezik) :-)))
    Az ingyenes alternatívákról pedig csupán annyit: míg (nálunk) az iskola vezetősége a win-es platformot részesíti előnybe, mert a többit nem ismeri (és nem is hajlandó ez ügyben senkit meghallgatni), addig nem sok mindenről tudunk beszélgetni.

  2. Én nem vagyok tanár, is a pedagogia részéhez nem értek, de azt gondolom hogy sok open sorce vagy inkább pontositok ingyenes (free) szoftver azért fullad meg mert a fejlesztők nem ebből élnek, lelkesedésből elkezdik aztán amig föiskolás/egyetemista megy is a feljelesztés, majd jönnek a dolgos hétköznapok innentől, ugye kevesebb idő van a fejlesztésre, majd a kedv is elfogy.
    Az általad felsorolt szoftverek közül is ha megnézed azok a programok tudtak/tudnak fejlődni igazán amit felkaroltak nagyobb csoportok vagy épen szoftveres cégek fejlesztenek és tesznek bele pénzt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.