Boldog 20. szülinapot, GIMP!

A GIMP a huszadik születésnapját ünnepli. Cikkünkben a képszerkesztő program történetét olvashatod: a Berkeley-i kezdetektől a felhasználói felület megszelídítéséig, s a jövőbeli feladatokig. Megtudod, valóban jobb-e a GIMP mint a Photoshop, s azt is, hogy miért XCF a vele készült képek kiterjesztése. Kiderül, mi köze a programnak TUX-hoz, a LINUX logójához, és miért éppen Wilbur, a farkas lett a program kabalaállata.

Spencer Kimball és Peter Mattis és 1995-ben a Berkeley Kalifornia Egyetem hallgatói voltak. Itt működött egy diákkör, eXperimental Computing Facility néven, akik számítógépes fejlesztésekkel foglalkoztak. Bár egyikőjüknek sem volt grafikai tapasztalata, belekezdtek egy program írásába, amely a Photoshop mintájára készült, digitális képek manipulálására.

A General Image Manipulation Program (rövidítve: GIMP) kettejük egyszemeszteres projektjeként indult. 1996-ban jött létre az első használható változat, melyhez plug-in (bedolgozó, kiegészítő) rendszert és több lépéses visszavonást (Undo) is fejlesztettek. Ez utóbbival az akkor hatodik évében lépő Photoshop sem rendelkezett.

XCFhome

Az eXperimental Computing Facility csapat korabeli honlapja.

Egy évvel később a szabad szoftver mozgalom pápája, Richard Stallman is meglátogatta az egyetemet, ahol a két hallgató felajánlotta, hogy a GNU (GNU is Not Unix) mozgalomhoz csatolva megváltoztatnák programjuk nevét — GNU Image Manipulation Programra.

A program máig használatos fájlkiterjesztése, az XCF, az eXperimental Computing Facility tankörre utal.

Ez az első, használható GIMP verzió volt a 0.54-es, melynek sikeres elterjedése a LINUX-hoz köthető. Larry Ewing ezzel a korai GIMP verzióval készítette a híres TUX figurát, mely a LINUX kabalaállata lett.

screenshot_GIMP_early

A régi GIMP és TUX, a LINUX kabalaállata.

Már ebben az időben elterjedt egy félreértés, miszerint a GIMP stabilabban működik, mint a Photoshop. A rajongói kör vallásosan túlfűtött véleménye a Kimball–Mattis szerzőpár tevékenységét úgy állította be, mintha a program megírásával a szabadszoftveres háború grafikai csatáját nyerték volna meg a gonosz Photoshoppal szemben.

A két programozó már ebben az időben is hangsúlyozta, hogy számukra a Photoshop nem ellenséget, hanem követendő példát jelent, melynek megoldásait szívesen átültetnék UNIX alapú gépekre.

A GIMP ilyen értelemben inkább Photoshop utánzatnak, vagy pótléknak tekinthető, mint a szabadszoftveres mozgalom grafikai csodafegyverének.

A stabilitásbeli összehasonlítás erősen sántít, habár az üzleti képmanipulátor akkori verziói korántsem voltak olyan stabilak, mint manapság, de a GIMP a MOTIF ablakkezelőre épült, s bizony elég sokszor összeomlott. Különösen akkor, ha rosszul megírt plug-int futtattak rajta.

Peter Mattis-nek elege lett a MOTIF ablakozó környezet bukdácsolásából, s úgy döntött, ír egy másikat, mely biztonságosabban működik. Ez lett a GTK (GIMP Tool Kit). A rendszer, mely a GIMP grafikus megjelenítéséért volt felelős, később kinőtte magát egy általános célú grafikai felhasználói-felület-fejlesztő eszköztárrá.

A GTK-t használod, ha Windows alatt futtatod az Inkscape programot, vagy LINUX alatt GNOME felületet használsz.

activities-overview-940x529

A Gnome 3 GTK-ra épülő felhasználói felülete Linux-on.

Természetesen nem követjük most végig a GIMP fejlődését részletesen. Nagyjából tíz év kellett ahhoz, hogy általánosan elfogadott szabadszoftveres alternatívája legyen a kereskedelmi programoknak. Komoly informatikai magazinok foglalkoznak vele, ajánlják. Ma már rengetegen használják: hobbirajzolóktól webszerkesztőkön át fotósokig.

Fejlesztését egy közösség végzi, melyben már nem találod meg a két “alapító atyát”. Ők csak egy izgalmas egyetemi tanulmányi projektet akartak elindítani. Jelenleg külön cégük van, ahol egy modern adatbázis-kezelőt fejlesztenek.

people_GIMP_dev

A GIMP fejlesztői csapata.

A GIMP fejlődésében két mérföldkő van, melyet meg kellett lépnie. Az elsőn a 2.8-as (jelenlegi ág) bevezetésével már túl is lépett.

Felhasználói felülete magán viselte UNIX-os eredetének minden gyermekbetegségét, melyen csak stabilitásban tudott segíteni a GTK-ra való átállás. Ablakkezelése maga volt a rémálom. Minden ablakban jelent meg: A kép munkaterülete, az eszköztár, a rétegek, a csatornák, a bedolgozók, stb.

El lehet képzelni, a kor 14 hüvelykes monitorjain milyen gondot okozott  az ablakok ide-oda tologatása. Ez a probléma megoldódott az „Egyablakos mód” bevezetésével. Ma már a program átlátható kezelői felülettel rendelkezik.

Gimp_2.6.3_unter_Windows_Vista

A GIMP többablakos megjelenése.

A második mérföldkő még várat magára. Sok webszerkesztő cég a drága Photoshop licencek helyett inkább az ingyenes GIMP-et használja munkafolyamataiban. A nyomdaiparban viszont nem tudta megvetni a lábát a program, lévén csak RGB színterű állományokat tud menteni, CMYK térben még nem dolgozik.

A program ikonja, kabalafigurája Wilber, aki leginkább egy kis farkasra hasonlít. 1997 óta használják kabalaállatként. Tuomas Kuosmanen rajza.

Wilber-gimp

Wilber, a művész.

A huszadik évfordulóra kisebb javításokkal új GIMP alverzió telepíthető és megújult a program honlapja is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.