2019. január 23-án tudta meg a világ, hogy az Adobe felvásárolta a francia Allegorithmic céget, mely az utóbbi évek 3D iparának egyik legnagyobb dobását, az évek alatt szinte szabvánnyá vált Substance Paintert adta nekünk.

Miért? Hogyan? Mi lesz a felvásárlás után a cég kiváló programjaival? Erről szól cikkem.

Shoppingoljunk!

A felvásárlások, fúziók, bekebelezések életünk részévé váltak. Van, aki a márkát veszi meg, hogy akik hozzá kötődnek, ne érezzék úgy, hogy “..kár, hogy azokból a régi jó dolgokból nem maradt már semmi…” Mások piacot vásárolnak, aztán szabad helyet teremtenek — a felvásárlás után rituálisan kivéreztetik a terméket, majd a keletkezett űrben elkezdik árulni a portékáikat. Megint mások technológiákat, tapasztalatot vásárolnak, melyet beépítenek saját termékeikbe.

Például az Autodesk Maya 3D tervező és animációs program eredetileg az Alias cég terméke volt. Az Autodesk szorgosan felvásárolgatta a hasonló profilú termékeket, elhelyezte saját portfóliójában, a felhasználók tízezreit kötve magához. Amikor már volt három ugyanolyan funkcionalitású programja (Maya, 3d Studio, Softimage), úgy döntött, ebből csak kettőt fejleszt tovább, a harmadikat hagyta a polcon porosodni: Beszerezheted, de évek óta nincs frissítése.

Az Adobe sikeres innovátor (PostScript, PDF, Photoshop, Illustrator, stb.), de egyben jól taktikázó felvásárló is. Több esetben is fejlesztést/tapasztalatot vásárol (Pagemaker, Freehand, stb.), majd a nevek elhalnak, s a technológiák beépülnek új vagy korábbi termékeikbe.

Most mindenki azt találgatja, mi lesz az Allegorithmic kiváló termékeivel, melyek eleddig Substance néven futottak: A Painter textúrafestő, a Designer procedurális textúrageneráló programokkal, s az ezekhez kapcsolódó gyűjteményekkel, szolgáltatásokkal.

Az Adobe gyengeségei

Először is induljunk ki abból, hogy erősségei mellett milyen gyengeségei voltak/vannak a felvásárló cégnek? Néhány évvel ezelőtt rájöttek, hogy felhasználói-felület-tervező kis cégek húznak el mellettük, belakva magukat a mobilszolgáltatás-fejlesztő piac UI/UX területére. Nosza, pár év alatt kidolgozták az Adobe XD alkalmazást. Meg volt hozzá a tapasztalatuk, hiszen erősségük eddig is a síkgrafikában volt.

Van viszont egy szegmens, ahol eddig nem sokat produkáltak, ez a 3D. Azok a programok, melyeket ott használnak, nagyságrendjükben 2-3-4-szeres szorzóval eladhatóak termékeikhez képest. Bár van kompozitor alkalmazásuk (After Effects), mely a mozgó grafika világában alapeszköz, de nincs saját komoly 3D-tervezőjük. Az After Effects-be pl. beépítettek egy lebutított Cinema 4D alkalmazást, de az nem az övék, a MAXON-től bérlik.

Az Adobe Dimensions amolyan “húzz rá a néhány tárgysablonra pár beépített anyagot!”-típusú se nem modellező, se nem textúrázó program. Az Adobe Fuse a Poser 15 évvel ezelőtti szintjét meg sem közelítő emberöltöztető-pózoló szoftvere. A hozzá kapcsolódó Mixamo egy webes szolgáltatás Mocap mozgásokat alkalmaz pár néhány tíz sablonbábúra.

Sablon, sablon, sablon. Itt tartanak ők 3D-ben. Bocsi, a Photoshop-ról nem is beszéltem. Melyben szintén van 3D munkaterület, de a programot maximum síkbeli textúrázáshoz használják azok, akik egyébként a 3D-ben dolgoznak. Mert nem arra való…

Szóval az Adobe valójában nagyon gyerekcipőben jár azokon a területeken, melyben más konkurensek — Autodesk, MAXON, Allegorithmic, stb. — nagyon megvetették a lábukat.

Két út áll előtte: Vagy elkezd bevásárolgatni, vagy saját megoldásokat fejleszt ki. Jelenlegi szerény 3D-s portfóliója alapján az látszik, hogy nincsenek igazi szakemberei, tapasztalata, nagyívű látása — egy dimenziója hiányzik. Emiatt belekezdett a felvásárlásokba.

Bár sokan félnek, hogy az Allegorithmic felvásárlása után elbénázzák vagy elsorvasztják ezt a területet, de nincs olyan konkurens technológiájuk, ami miatt ezt megtehetnék. A vállalattal együtt vettek egy lelkes és innovatív csapatot, akikkel tervük van — tűnik ki az Allegorithmic igazgatójának nyilatkozatából.

Innen négy utat látok:

1. Maga a termék beolvad Adobe 3D Painter/Designer vagy Adobe Substance néven a Creative Cloudba. Ezzel biztosítják, hogy egy újabb terület miatt is érdemes megvenni az előfizetésüket. (Szerencsétlenségükre megjelentek a nagyon innovatív trónkövetelők a hagyományos síkgrafikai üzletágban. Fenyegető jelnek vélem, hogy a Photoshop 2019-es innovációinak nagy részét mintha már láttuk volna az Affinity hasonló programjában.)
2. Semmi nem történik: a Substance-vonal jó hírnevére tekintettel megőrzik úgy, ahogy volt. Legfeljebb a honlap hirdeti majd, hogy az Adobe család része. (Nálam ez a legkevésbé valószínű. Az Adobe-re nem jellemző, hogy félmunkát végez. Ha megvette, az övé, nincs külön biznic. Első dolguk lesz az örökös Indie licencek megszüntetése — nekem is ilyen van. Üzletpolitikájukkal ezek léte nem összeegyeztethető.)
3. A Substance fejlesztői gárdájának tapasztalataival megerősítik saját 3D-s csapatukat. Azonnal elkezdenek valami normális modellező-animátor programot fejleszteni, melyet utána integrálnak más programjaikkal. Lehet, hogy ennek Dimensions lesz a neve. (Ez viszont a Substance vonal stagnálását fogja jelenteni, mert nem lesz rá elég fejlesztő. Évről-évre nagy csinnadrattával bejelentenek majd néhány bugfixet meg kisebb kozmetikai fejlesztést, amit megpróbálnak forradalmi innovációként eladni.)
4. Az Allergorithmic után újabb felvásárlás(ok) következnek. Ebben az esetben a Substance-vonal fejlesztése tőkét kap majd, és a játékipar után a filmipari szabványoknak is meg tudnak felelni. A legcélszerűbb lenne a MAXON felvásárlása, így hatalmas értéket tudnának bevonni a portfóliójukba. Ehhez viszont a MAXON túl nagy csont. De 3D modellező-animátor program nélkül a VR/AR-terveik is elhalhatnak — tartalomgyártás és innováció hiányában.

Vizuális kommunikáció

Nagyon érdekes megfigyelni a beolvasztás vizuális kommunikációjának bénaságait. Biztos vagyok benne, hogy mindkét cég részéről megfelelő körültekintéssel készítették elő a szöveges megnyilatkozásokat: Sébastien Deguy Allegorithmic igazgató “megható” nyilatkozata egyenesen arról szólt, hogy a szegény vidéki francia kisfiú sohasem gondolta volna, hogy ilyen nagy megtiszteltetés éri őt, és lelkes csapatát.

Kérlek, olvasd el ezt a cikket, aztán nézd meg együtt az alábbi két képet.

Az Adobe bejelentésének vizuális megjelenése

Az Allegorithmic bejelentésének vizuális megjelenése

Kicsit úgy érzem magam, mintha két csúcsminőségű videokártyának a Távol-Keleten csomagolt dobozát kellene elemeznem:

Emberek, ez nem render-bemutató! Amit a rémült felhasználók arcába nyomtok, az az Adobe részéről egy sötét tekintető nagy büdös ogre….

(Mellesleg a Substance Painterrel kiválóan textúrázva.)

Az Allegorithmic ezzel szemben egy eltúlzottan befogadó tekintetű szeplős kisfiú, aki közeli fogszabályozásra szorul.

(Mellesleg a Substance Painterrel kiválóan textúrázva.)

No, ebből rakjatok össze egy sztorit Einzeinstein montázs-elméletének szellemében…

Rossz tendencia?

Az Allegorithmic vezetése valószínűleg tudja, mit miért tesz. Eddigi történetük arról szólt, hogy startupként megnyerték a főnyereményt. És most nem az Adobe-ba való beolvadásra gondolok.

Megmutatták, hogy tehetséggel lehet piacformáló innovációt létrehozni. Van még egy-két hasonló cég, s ismerünk nyílt forrású sikertörténeteket is ezen a vonalon. Az Allegorithmic árképzése letörte azt a gyakorlatot, hogy a 3D-s szoftvereket vagy lopod, vagy milliomosnak kell lenned, hogy meg tudd vásárolni azokat. Rugalmas licencelésével lehetőséget biztosított a választásra.

Kíváncsi vagyok, a jövőben melyik “jóslatom” következik be. Mindenesetre 2019. január 23-án az Allegorhithmic cég befejezte pályafutását, szép emlékké nemesedik szoftvertörténetem lapjain.