Amikor bemutattam az első számítógéppel készített filmemet, az “André és Wally B. kalandjait” az 1984-es Sigraph konferencián, sokan kérdezték tőlem, milyen kiváló szoftverrel lehet ilyen élethű karaktereket létrehozni. Elmagyaráztam, hogy a szoftver csak egy kulcsképkockákat kezelő rendszer, ami alig különbözik a régebbi megoldásoktól. A szereplők megjelenítésének hitelessége abból adódik, hogy alkalmazom azokat az alapelveket, amelyeket, mint klasszikus animátor, tanultam.

Nem a szoftver adott életet a szereplőknek, hanem azok a mesterségbeli trükkök és alapelvek, amelyeket már vagy ötven évvel ezelőtt kifejlesztettek. Meglepődtem, mennyire kevesen ismerik ezeket a számítógépes animációval foglalkozók táborában.

A hagyományos animáció: egyik trükk a másik után. Amíg ez működik a filmvásznon, minden rendben. A Pixar-nál ezeket a régi és új trükköket alkalmazzuk, hogy az általunk kívánt hatást elérjük.

Ebben az írásban szeretnék néhány szakmai titkot elárulni, ami fontos lehet azoknak, akik karakteranimációra adják a fejüket a számítógépen – szoftvertől függetlenül.