Elkezdjük a képszerkesztés témakörünket. Első leckében a fényrekeszről és a zársebességről tanultok.

Blende (fényrekesz, aperture, írisz)

Az objektívek lencserendszerébe fényrekeszt, más néven blendét építenek a gyártók. A blendeszerkezettel sz objektíven áthaladó fény mennyisége szabályozható. A blendenyíláson áthaladó fény mennyiségének a szabályozása az expozíciós érték meghatározásának az egyik fő eleme. A blende-rendszer a legtöbb esetben apró lemezekből és egy mozgatórendszerből épül fel.
Néhány kompakt gépben ezt agy fekete lemez helyettesíti, amelyen 2-4 eltérő méretű lyuk van, ezek helyettesítik a különböző blendenyílásokat, mozgatásukkal állítja be a gép a blendeértékeket. A blendenyílás méretét rekeszszámok jelölik a digitális fényképezőgépeken. A szabvány blendeértékeken kívül 1/2 illetve 1/3 fényérték léptékekben köztes értékeket is meghatározhatunk. A szabvány blendeértékek a következők: 1; 1,4: 2; 2,8; 4; 5,6; 8; 11; 16; 22; 32; 45; 64; 128.

A legkisebb blendeszám esetén a legnagyobb, a legmagasabb esetén a legszűkebb a blendenyílás átmérője. A kompakt- és bridge-készülékek objektívjai általában 2?4 szabvány blendeérték-átfogással rendelkeznek, míg tükörreflexes gépek esetén ez az átfogás lányegesen nagyobb, bár az függ a választott objektív fényerejétől és a gyújtótávolságától.

A blendenyílás mérete befolyásolja a mélységélességet. Nyitott blendénél a mélységélesség kisebb. Ahogy szűkül a nyílás, úgy nő a mélységélesség.
Tág rekeszállásnál a fókuszponttól távolabb eső részek sokkal életlenebbek mint szűk rekesznél. Ez főleg portréfotózásnál hasznos, ahol kimondottan az arcon van a hangsúly (esetleg csak a szemeken) és semmi szükség éles, részletes háttérre. olyan helyzetekben is alkalmazható amikor a gép és a tárgy között egy kerítés, drótháló van, amit tág rekesszel könnyedén eltüntethetünk a képről. Az objektívek jellegzetes tulajdonsága, hogy közepes rekeszállásnál – kompakt gépeknél általában f/5,6, cserélhető objektíveknél általában f/11 körül – vetíti a legrészletesebb, leghibátlanabb képet. Persze ezért jelentős fénymennyiséget kell feláldoznunk, és a megnövekedett mélységélesség sem mindig előnyös.

Zársebesség

Az expozíció legegyszerűbb paramétere. Két dolog függ tőle: az érzékelőre jutó fény mennyisége, illetve a rögzítés idejének hossza, ami mozgó téma és hosszabb idő esetén elmosódott formákat eredményezhet.

hosszú és rövid záridő

Ha van lehetőségünk hosszabb záridővel fotózni, használhatunk alacsonyabb ISO értéket, így tisztább, zajmentesebb lesz a kép. A pillanatok igazi kifagyasztására a szélsőségesen rövid záridők alkalmasak (többnyire 1/1000 másodperc alatti értékek), de ehhez vagy sok fény vagy magas fényérzékenység szükséges. Napfényben egy átlagos fényképezőgéppel könnyedén exponálhatunk ezredmásodperces záridőkkel, gyenge fénynél rengeteg külső fényforrásra (főleg vakukra) van szükségünk.

Éjszakai fotóknál kénytelenek vagyunk több másodperceket exponálni. Ehhez mindenképpen szükség van állványra, babzsákra vagy egyéb stabil alapzatra, de akár egy autó tetejére is tehetjük a gépet. Sok kompakt gép 1 mp körüli és ennél hosszabb záridőknél szintén túlmelegszik, és zavaróan zajos képeket produkál. Hosszabb, de 1 másodperc alatti (1/50-1/2) záridőkkel mozgó témát fotózva különleges, dinamikus hatást érhetünk el. Utcaképeknél kimondottan előnyös, ha az emberek és az autók enyhén bemozdulnak, hiszen ezzel jól érzékeltethetjük a város pezsgését, nyüzsgését, de sok más témát is feldob, ha nem fagyasztjuk meg az időt.
Azokban a digitális fényképezőgépekben amelyek rendelkeznek manuális állítási lehetőséggel (M] a zársebesség értékeket magunk is beállíthatjuk. A szabvány zársebességeken túl a digitális fényképezőgépek köztes beállítási lehetőségeket is kínálnak 1/2 illetve 1/3 fényérték léptékekben. A szabvány sebességek a következők 30, 15, 8, 4, 2, 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/15, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250, 1/500, 1/1000, 1/2000, 1/4000 s, azaz másodperc. Távkioldoval akár több órán át is exponálhatunk, a professzionális gépeknél.

Zársebesség és a Blende összefüggése

Egy adott fotográfiai helyzetben a gép automatikája által ajánlott expozíciós érték a következő: a blendenyílás f/8, e zársebesség értéke 1/125 e. Tételezzük fel, hogy ez a mért expozíciós érték egy olyan szituációban, ahol egy elhaladó gépjárművet szeretnénk e képkivágásba belekomponálni. Bemozdulásmentes képet szeretnénk készíteni, ezért e zársebességet 1/500 s-ra állítjuk. Mivel e mért értékhez képest két szabvány zársebesség értékkel [fényértékkel] állítottuk el a kamerát, ezért ha így készítenénk el e felvételt, két fényértékkel alulexponált képet kapnánk. Az alul expozíciót elkerülendő e blendeszerkezet nyílását két értékkel [fényértékkel) megnöveljük. Az így kapott blendeszám f/4 és mivel a blendenyílás mértéke és a zársebesség értékek állandó összefüggésben vannak, az expozíció helyes lesz. Természetesen ma már szinte minden fényképezőgépen van lehetőség automata záridő/blende beállításra, így ha nem szeretnénk kísérletezni, a gép elvégzi helyettünk ezeket a beállításokat.

Viszonossági törvény
A filmre érkező fénymennyiséget a rekesznyílás és a megvilágítási idô változtatásával is befolyásolhatjuk. (Kivéve vaku használatakor.) Ha a rekesznyíláson egy szabványos fokozatnyit szűkítünk (például 4-rűl 5,6-ra) akkor fele annyi fényt enged át a lencse mint elűtte. Ha a megvilágítási idűt egy fokozattal hosszabbítjuk (például 1/60-ról 1/30 másodpercre) akkor kétszer annyi ideig megy a fény a filmre. A kétszer annyi idű alatt kétszer annyi fény éri a filmet. Ebbűl következik a rekesz és idű viszonyának alaphelyzete. A lényeg az, hogy ha a rekesznyíláson valahány fokozatnyit szűkítünk, de az expozíciós idôt ugyanannyi fokozattal hosszabbítjuk akkor a két hatás kiegyenlíti egymást. Így az expozíció azonos marad. Ez természetesen visszafelé is érvényes. Ezt nevezzük viszonossági törvénynek.

Blende f=5,6 záridő=1/3sec	Blende f=36 záridő=15sec	A Zársebesség, és Blende változásának hatása a Mélységélességre

Forrás: http://www.fotozz-alkoss.info/