Milyen rendszerkövetelményei vannak a 3D grafikának? Cikkünkben néhány tippet, tanácsot szeretnénk adni azoknak, akik térbeli tervezéssel,  esetleg animációkészítéssel szeretnének foglalkozni.

Processzor:

A két "forradalom" mely napjainkban zajlik a 64-bites, illetve duplamagos processzorokra való váltás.

Múlt év második felében jelentek meg az első 3D-s csomagok, melyek már felkészültek a 64-bites technológiára. A Blender jelenleg csak kipróbálás alatti verziójában (2.44) tudja a 64-bitet. Az új technológia sebességnövekedést ígér, de csak akkor használhatjuk ki, ha 64-bites operációs rendszerünk van. A Windows XP-nek van ilyen verziója, a Vistát szintén lehet így kapni, és szinte minden Linux disztribúciónak ismerünk ilyen változatát. Régebbi, 32-bites processzorra hiába is próbálkozunk ezek telepítésével, fordítva viszont megy a dolog: 64-bites processzoron 32-bites oprendszer futtatható. Lemértük a Blender kísérleti verziójával csak pár másodperces renderelési időt nyertünk 64-bites Linuxon 64-bites Blendert futtatva (a kód optimalizációját, úgy tűnik, nem lehet ilyen gyorsan elvégezni).

Duplamagos (nemsokára négymagos processzorok): A reklámkampány ellenére a legtöbb felhasználó maximum annyi előnyt láthat ezekben, hogy több programot tud majd egyszerre viszonylagos lassulás nélkül futtatni. Nagyon kevés szoftvert tanítottak meg a több szálon futásra. A 3D-felhasználóknak viszont jó hír, ha ilyenen törik a fejüket: A Blender, Yafray renderelés közben már tud több szálon számolni, így mindenképpen időt nyerünk, jelentékeny időt ilyen processzorok használatával. Ugyazez vonatkozik filmvágó, kompozitáló - egyelőre kereskedelmi - programokra.

A processzor egyébként a legfontosabb része a hardverünknek, mivel a 3D számolásigényes. 

Memória:

Jó ha van, minél több, a mai operációs rendszerek zabálják alapjáraton is, jelenleg 1-2 GB ajánlott egy grafikus munkaállomáson. 32-bites processzorok pl. nem tudnak 2 GB-nál többet használni...

Grafikus kártya:

Természetesen a frissesség itt sem árt. Jó tudni, hogy most kísérleteznek olyan technológiákkal, ahol a processzor számolásigényét a renderelés során a grafikus kártya átveszi (NVidia Gelato), de ez még egyáltalán nem általános. Jelenleg a tervezés, modellezés munkafolyamatában elengedhetetlen egy izmosabb kártya, főleg, ha sok objektummal dolgozunk egyszerre, kisebb memóriával már jelentősen szaggathat.

Blenderhez kifejezetten NVidia kártyákat ajánlunk.  

Operációs rendszer

Vista vagy nem Vista? Úgy tűnik, az új Windows inkább reklám operációs rendszer. Komoly gondok vannak a rendszerigényével, hardverfelismerésével, egyelőre nem nyújt annyi többletet, mint amit annak idején pl. az XP-re való váltás stabilításban jelentett. Minimum áldozat a grafikus kártya váltása, ha a csilli-villit is akarjuk élvezni. (Linux alatt a Beryl nevű kiegészítés minden nagy beruházás nélkül tudja ezeket a 3D-s effekteket.) No de egyértelmű-e, hogy Windows alatt futtassunk 3D-s alkalmazásokat?

A filmiparban például egyáltalán nem. A Linux sokkal elterjedtebb, mivel SGI rendszerekről álltak át, melyek IRIX (UNIX) alapon futottak. Nos, tettünk egy kísérletet, amatőr szinten megéri-e Linuxra váltani... Az Elephants Dream készítésénél javarészt két operációs rendszert használtak: Mac OS X-et és Ububtu Linux-ot. Bár az Ubuntu régebbi verziói nem nyerték meg a tetszésünket, mégis, próba-cseresznye alapon letöltöttük az UBUNTU legújabb verzióját, méghozzá 64-biteset. Rettentő könnyű volt internetes gépen konfigurálni (no, ez régebben nem volt éppen az erőssége), egy este alatt nagyjábol összevadásztuk azokat a grafikus elemeket (Nvidia meghajtó minden kínlódás nélkül!), melyeket használnunk kellett. Aztán indult a verseny. Először egy Blender leckéből kb. 14 perc alatti renderelésű képet készítettünk Win XP alatt. Ugyanezt betöltöttük az UBUNTU alatti Blenderbe is, és a renderelési idő a windows-os verziónak a 66 %-a volt! 1/3-résznyi időt spóroltunk a Linux használatával. Magyarul olyan volt, mintha egy erősebb processzorra cseréltünk volna!