Blender-rel készült ez a kis filmecske. Egy francia stúdióban, amely a Skizeint is jegyzi. Látható, hogy nem a technikán múlik, hogy mennyire lesz ütős a kisfilm. Itt jó az ötlet és stílusos a kivitelezés.

Ending-dong from Vanilla Seed on Vimeo.

Évek óta készítem az MKPK Ifjúsági Bizottsága megbízásából a katolikus ifjúsági mozgalom szórólapjait. Ebben az évben a feldobott ötlet: az éves ifjúsági programokat tartalmazó leporelló fő grafikai motívuma egy táblás játék legyen.

Mivel több nyílt forrású szoftvert is használtam a tervezés során, szeretném megosztani veletek a tapasztalataimat. Vizsgálatom alapkérdése: élesben, produkciós környezetben mennyire használhatóak ezek a programok? Emellett betekintést nyerhettek egy tervezési folyamat lépéseibe is.

Az előző években tervezett szórólapok síkbeli elrendezése adódott a használt eszközökből. Az eddigi munkafolyamat (workflow) alapszoftvere az InDesign kiadványszerkesztő, képszerkesztője a Photoshop, vektorgrafikai programja a CorelDraw volt.

Az új leporelló tervezése is síkban kezdődött. Egy szabadkézi vázlattal. Aztán eszembe jutott, mi van akkor, ha csavarunk egyet a koncepción és a  térben lesz felépítve a tábla.

Térbeliséget lehet utánozni síkgrafikai programokkal, rengeteg odafigyeléssel, ügyességgel. Nekem viszont olyan eszköz kellett, ahol nem nekem kell fejben tartani a síkokat, perspektívákat, fényeket és árnyékokat.

A Blender 3D program ehhez jó alapot adott. Azon gondolkodtam, hogy térbeli testekből rakosgatom össze a táblát, de szerettem volna elkerülni a sterilitás csapdáját. A legtöbb amatőr munka ugyanis éppen ettől lesz műanyag-ízű. Leegyszerűsített geometriák – tökéletes testek, anyagok, fények. Sehol egy kosz, egy karc, egy lencsehiba, egy becsillanás. Nekem viszont arra volt szükségem, hogy amit felépítek, valamennyire valóságosnak hasson. Ahhoz viszont egy festett tábla illik, nem pedig testekből összegányolt.

Először is képeket válogattam asztali játékokról. Ha valóságos hatást szeretnék elérni, akkor valami olyat kell készítenem, amit már láthatott az, aki a kezébe veszi a szórólapot. A képek közül színeiben, alakjaiban, retrós hatásában ez tetszett a legjobban.

Megtalálva az inspiráló példát, saját igényeim szerint  kellett megvalósítanom. Elkezdődött hát a munkafolyamat kidolgozása, azaz a megfelelő grafikai eszközöket kiválasztani, kipróbálni és egymással összeilleszteni.

Szabad szoftverekről lévén szó nagy kérdés volt a stabilitás, a színkezelés és a csatlakoztathatóság.

A folyamat így indult: egy illusztrációs (vektorgrafikus) programmal nekiestem saját táblát tervezni. Az illusztrációs programok erre valók – a semmiből alkotni valamit. Az Inkscape program kipróbálásával töltöttem egy estét, számítva arra, ha nem jön be a dolog – akad, elszáll vagy éppen nem lesz színhű – akkor még mindig visszaállhatok CorelDrawra. Az Inkscape pedig nagyon szépen a kezem alá dolgozott. Filozófiájában a CorelDraw-hoz hasonlít.

A kalligrafikus eszközzel először megrajzoltam a kígyózó vonalat, majd halmazműveletekkel feldaraboltam. Ezután színminta-vételezővel lemásoltam az eredeti tábla színeit.

Később feliratoztam, s elláttam az eseményeket jelző mezőkkel. A koszok Gimp-ben kerültek rá. Az Inkscape-Gimp-Blender munkafolyamat színkezelése korrekt volt.

Innentől folytassuk a Blender-ben. Kezdjük a végéről. Utolsó előtti lépés: a Blendernek olyan képkimenetet kell produkálnia, ami egy kiadványszerkesztő programban megfelelő felbontással bír. Korábban már kísérleteztem ilyesmivel Blenderben, és az volt a tapasztalatom, hogy a program dobott egy hátast, amikor olyan nagy felbontású képeket kellett kiszámolni (renderelni).

Néhány hónapja beszereztem 6 GB memóriát és egy Nvidia GTX 460-as videokártyát a gépemhez. A Blender korábbi instabilitási problémáira gyógyír volt. Így is előfordult, hogy egyszer szerkesztés közben elszállt (egy hét munka alatt egy esetben), illetve a végső rendereléskor csak frissen indítva végezte el korrekten a munkát. Ehhez lehetett alkalmazkodni, de menet közben az alább említett körülmények között is stabilan dolgozott.

A nyomdai munkához egy Render to Print nevű Addont (scriptet) alkalmaztam, amely letölthető innen. Be kell másolni a Blender scripts\addons mappájába a merevlemezen, majd a programban a File > User Preferences > Addons fülének panelében rákeresni. Utána a renderelés beállításainak alján meg fog jelenni ez a kis panel:

Méretet állítunk meg felbontást, aztán az Apply to Render gomb átállítja a kamera és a renderelés paramétereit. Az elkészült kép nyomdai felhasználásra legyen 300 dpi-s!

Következő kérdés az volt, hogy hogyan rendereljem. Két lehetőségem volt: a Blender Internal Renderer, azaz a hagyományos, illetve a frissen beépített Cycles. Ez utóbbit arra fejlesztették, hogy akár szerkesztés közben azonnal rendereljen. Mivel megjelenésében közelebb áll a valósághoz, és igazán utálom a hosszú renderidőket, kipróbáltam.

A Cycles kétféle processzort használ a számításaihoz. Hagyományosan a számítógép központi processzorát (CPU) illetve választhatóan a grafikus kártyát (GPU). A GTX 460 kártyát eleve azért vettem, hogy ezt kipróbálhassam, és a több mint 300 párhuzamosan számoló CUDA mag félelmetesen lekörözte a gépem CPU-ját.

A beállításoknál figyeljünk a kiemeltekre (kattintsunk a képre a nagyításhoz!):

Device: CPU vagy GPU (ez utóbbit érdemes kipróbálni erősebb, modernebb kártyával).

Integrator: Renderelés közben látjuk, hogy hányszor számolja át a képet, finomítva a megjelenését.

Render: A végső számolás finomsága. (200 körül nagyon szép eredményt hoz…)

Preview: Szerkesztés közbeni előnézet. Ezt érdemes 20 körül hagyni, de erősebb gépnél többet is bír.

Volt még egy nagy kérdés: megoldható-e, hogy átlátszóak legyenek a képeim? Ehhez találtam egy kiváló oktatóanyagot. Mivel kapcsolótábla (Node Editor) alapú  a Cycles anyagkezelése, kicsit több macera, de nagyon meggyőző eredményt ad.

És itt akkor ugorjunk a képek előkészítésére: Gimp-ben korán sincsenek olyan gyors és eredményes maszkoló eszközök, mint Photoshopban. Mivel a maszkolás iszonyatosan időigényes és kényes dolog, a munkafolyamatban inkább maradtam a Photoshopnál.

Nagyon fontos – és a videoanyagban is látni fogjuk, hogy a képekből mentünk egy eredetit meg egy maszkot. Ezeket logikázzuk össze a kapcsolótáblán az alábbi módon:

Íme a két kép:

Ahhoz, hogy ezeket a képeket könnyen átemelhessük Blenderbe, az Addons lehetőségek között keressük meg és kapcsoljuk be az Images as Planes scriptet. Ezután a File > Import menüben megtaláljuk ezt az opciót.

A tábla mellett található két dobókockát az itteni oktatóanyag segítségével modelleztem.

Végül a renderelésnél a kamera beállításaiban mélységélességet is kapcsoltam. A célom az volt, hogy a teljes táblát élesben, a kiemelt részeket pedig mintegy makrózva, kis mélységélességgel rendereljem.

Az oldalterveket végül Scribusban és InDesignban is összeraktam. A tapasztalatom az volt, hogy a nyomdai PDF-eknél az InDesign élénkebb, telítettebb feketéket produkált. Emiatt a Scribusról egy időre lemondtam és a kereskedelmi programban pakoltam össze a végleges leporellót.

A végeredmény itt látható:

]]> http://grafit.netpositive.hu/?feed=rss2&p=1060 2 http://grafit.netpositive.hu/?p=1053#utm_source=feed&utm_medium=feed&utm_campaign=feed http://grafit.netpositive.hu/?p=1053#comments Wed, 02 Nov 2011 14:39:48 +0000 Kisanti http://grafit.netpositive.hu/?p=1053

Elkészült Kisantal Dániel első 2.5D-s animációja a C3 szabadfogású számítógépes versenyére. A fő program a Blender volt, a képek pedig a Fortepan archívumból származnak.

#include <stdio.h>
int main()
{
printf(“goodbye, dad”);
return 0;
}

Nem az én tisztem nekrológokat írni. Megteszik mások.

S. J. a látnok. S. J. a zsarnok. S. J. a zseni. Apple. Pixar. Ilyesmi.

Meg itt kering az interneten ez a felvétel. Újrakezdés, újrakezdés és a halállal való szembesülés. S. J. búcsúzik. 

A Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország  e-könyv-írói pályázatot hirdet

Nem fogadunk be olyan pályaműveket, amelyek a közerkölcsöt sértik, vagy bármely embert vagy csoportot származása, külső megjelenése, fel nem róható egyéb különbözősége miatt sért. Az ismeretterjesztő kategóriában nem fogadunk be olyan pályaműveket, melyeknek feldolgozási, vizsgálati módszere kívül esik a tudományos gondolkodás/kutatás módszertanán.

Minden tiszteletem a programozóknak, akik munkájuk szellemi gyümölcsét közkinccsé teszik. Mindegyiküknek szembe kell nézni egy kihívással, ami hátráltathatja ezt a munkát – és ez a pénz. Valamiből meg kell élni annak is, akit az éltet, hogy intellektuális kincseit megossza az emberiséggel. Sok projekt ment gajjra amiatt, hogy a kezdeti lelkesedés (ami észrevétlenül eszi meg az idődet, de mérhetetlen örömmel tölt el) hosszú távon elfogy a mindennapok egzisztenciális kihívásaiban.

Az FSF alapítvány pályázatának azért ajánlom mindazok figyelmébe, akik programírással vagy népszerűsítéssel foglalkoznak, mert nem csak a közvetlen fejlesztést, hanem a dokumentációt is támogatják. De jó lenne látni ingyenes magyar Blender, Inkscape, stb. könyveket… Akinek van füle, hallja!

Az FSF.hu Alapítvány pályázatot ír ki szabad szoftverek fejlesztése, népszerűsítése és honosítása témakörben. A pályázók köre: bármely magyarországi természetes vagy jogi személy. A pályázatra biztosított keretösszeg 3 millió forint. Egy pályázó több pályázatot is nyújthat be. Egy pályázat maximális támogatási összege 1 millió forint. A támogatott projektek várható száma: 3-9 pályázat. Pályázni lehet bármilyen szabad szoftveres projekt fejlesztéssel, honosítással, népszerűsítéssel.

A pályázat módja: A pályázatot elektronikusan kell benyújtani a palyazat2011 kukac fsf.hu címre. Minden pályázó 3 napon belül elektronikus visszajelzést kap pályázatának befogadásáról, amennyiben a pályázó nem kapja meg a visszajelzést, úgy kérjük a pályázat elküldésének megismétlését.

A pályázat formai követelményei

A pályázati anyagnak tartalmaznia kell egy összefoglaló lapot, mely az alábbi információkat tartalmazza (lehetőleg táblázatos formában):

1. a pályázat címe,
2. pályázók neve, elérhetősége (telefonszám, e-mail, postacím),
3. pályázott összeg,
4. pályázati cél rövid összefoglalása (legfeljebb 500 karakter),
5. pályázat teljesülésének határideje (szerződéstől számítva),
6. olyan pályázat esetén, amely értelmesen különválasztható feladatokat tartalmaz, táblázat az alábbi tartalommal: feladatok, határidők, pályázott résztámogatási összeg.

A pályázatnak tartalmaznia kell a következő információkat:

1. a pályázó (aki a pályázati feladatot elvégzi) pontos megnevezése (amennyiben többen végzik a munkát, úgy ez valamennyi résztvevőre vonatkozik),
2. a pályázó(k) eddigi szabad szoftveres illetve egyéb tevékenységének bemutatása, referenciák (legfeljebb 1 oldal),
3. a pályázati feladat rövid összefoglalása (legfeljebb 1 oldal),
4. várható eredmények, felhasználószám, stb. bemutatása,
5. felmerülő feladatok, mérföldkövekre bontva, a mérföldkövek leírásával,
6. amennyiben a pályázat típusa megengedi, úgy a pályázati munka kerüljön olyan részcélokra bontásra, amelyek önállóan is támogatható, használható részfeladatok,
7. ha szükséges, a pályázati munka hosszabb kifejtése.

A pályázat elbírálásával kapcsolatos információk

A pályázatokat az FSF.hu Alapítvány kuratóriuma bírálja el. A kuratórium fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben nem érkeznek megfelelő szakmai színvonalú pályázatok, úgy nem osztja ki a teljes keretösszeget. A kuratórium fenntartja a jogot, hogy a megpályázott összegnél kevesebb összeget ítéljen meg a pályázónak, de csak abban az esetben, ha a részösszegből megvalósítható egy önállóan is támogatható részfeladat.

A pályázat nyertesei megbízási szerződést kötnek az Alapítvánnyal a támogatott feladat végrehajtására, és a támogatást a nyertes pályázók a feladat szerződésszerű végrehajtása után kapják meg (részszámlázás önálló részcélok teljesülése esetén lehetséges).

A pályázati munkáknak legkésőbb 2012. augusztus 31-ig kell megvalósulniuk!

A kuratórium a pályázatok elbírálásánál az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

1. a pályázat szakmai megalapozottsága,
2. kapcsolódás más szabad szoftveres projektekhez, fejlesztésekhez,
3. a várható eredmények / felhasználói szám.

Az elbírálásnál előnynek számít:

1. ha a pályázat hiánypótló fejlesztés, dokumentáció elkészítésére irányul,
2. ha a pályázó ezelőtt is folytatott szabad szoftveres tevékenységet,
3. ha a pályázati munkához a pályázó önerőt vagy önkéntes munkát is biztosít,
4. ha a pályázó a feladat megvalósításában már ért él részcélokat.

A pályázat beadási határideje: 2011. október 31.

A pályázat elbírálási határideje és eredményhirdetése:
2011. november 12., Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás, Budapest

Az FSF.hu Alapítvány kuratóriuma

Kiírás letölthető innen.

Egy profi, dán fejlesztésű, klasszikus síkbeli animációt támogató program. Arra találták ki, hogy a hagyományos animáció macerás részeit a számítógéppel felgyorsítsák. Az előrajzolás és kihúzás lépéseit lehet vele elvégezni – papíron való rajzolás, szkennelgetés nélkül. Ha hasonlíthatom valamihez, talán a Pencil-t említhetném.

Két nap próbálkozás után jöttem rá, hogy nincsenek rajta színek. A színezést, kompozitálást ugyanis már utómunkában, valamely grafikus programban lehet (pl. Gimp, Photoshop) megoldani.

Sajnos, ugyanarra a sorsra jutott, mint a Pencil. Nem fejlesztik tovább. De ennek köszönhetően a 180.000 Ft-os program most ingyen hozzáférhető, és elég nagy szakmai közösség van körülötte.

Hasznos tanuláshoz, szakköri munkához, de önálló projektek munkafolyamatának is fontos eszköz lehet. Stúdióprogramból nőtte ki magát, a minőségével, megbízhatóságával nem lehet gond.

Kiknek javaslom? Akik a hagyományos animáció rajztudásra és megfigyelésre alapuló technikájával szeretnék kezdeni animációs karrierjüket. Egérrel ne vacakoljunk, szerezzünk be egy Wacom táblát (a Bamboo sorozat azért megfizethető…). Egy kis kedvcsináló, mire is gondolok…

Mindössze 5 MB a program, érdemes hamar beszerezni. Hozzá pedig segédanyagnak Richard Williams alapművét, a Túlélőcsomag animátoroknak-ot.

Egy klip, amely ennek segítségével készült:

Egy nagyon jó előadást hallgattam a Computer Art Fórumon  a bevilágításról – Maya-ban, még tavaly. Megvettem a könyvet, azért, hogy összehasonlítsam a Blenderrel. Amit ott megtanulok, azt próbálom “Blenderre” is lefordítani. Nagyon megszerettem közben a Blendert, egyszerű és esztétikus, áttekinthető és logikus. Eddig csak ezt használtam. De most már tetszik is.

Kérem mindenki őrizze meg a nyugalmát! Amit ezután leírok, erős idegzet kell!

Az Autodesk vagy 30 programot Student Licensz alatt 3 éves időtartamra kipróbálhatóvá tett. Ta-dam!

Ez nem lenne valami nagy hír, hiszen eddig is volt Personal Learning Edition. Utáltam is a vízjelei miatt. Iszonyatosan idegesített tanulás közben, aztán rendereléskor meg még borzasztóbb. Kitalálták utána a 30 napos kipróbálhatót – ember, egy 3D-s programot évekig tanulunk! Marad a torrent, a lelkiismeret-furdalás és az eredendő bűn. Nem!

Student Licensz. Ez valami más… 3 évig ingyenesen, korlátozás nélkül (!) használhatod az Autodesk programjait. Egy megkötés van: nem pénzszerző tevékenységre.

Persze, hogy egyetemistákra találták ki! Hamarjában regisztrálok, szedegetem elő a kis motyómat, mi kell hozzá, igazolás, Neptun-kód?… Hát láss csodát! Beírom a települést, ahol lakom, kidobja a Pannon Egyetemet. Csak rákattintok, erre továbbenged, regisztrálok, és kész. Tényleg a Pannonra járok… De úgy elfogad, becs szóra, minden igazolás nélkül, hogy ennyi erővel az alsótekeresi faiskola hallgatója is lehetnék. Azannya!

Aztán most itt a gépemen a kisasszony. Mármint a Maya. Elég nagy darab. Majdnem két giga, egyszerre énekel szopránt és altot. 64 bites.

Csak sorolom: 3D Studio Max, Mudbox, Softimage, Autocad, Motionbuilder, Sketchbook… ja és a Maya. Mindenből a legfrissebb… Letölthető, használható. Jó, megígérem, nem fogok Antal Nimródnak predátort tervezni vele.

Azért van egy kicsi furdalásom. Nem adtam el a lelkemet az ördögnek? Mi lesz az én kis 20 MB-os Blenderemmel? Ha vár rám Hollywood a kvázisztenderd programjaimmal.

Aztán megnyugszom. Jövő félévben “Virtuális valóság” tantárgyból Maya-t is tanulunk. Nem árt egy kis tájékozottság, kitekintés. De a diplomamunkámat, azt hiszem, mégis Blenderből szeretném írni. Ha lehet…

Akit érdekel a http://students.autodesk.com oldalon lehet regisztrálni.

Zsarnai István cikkére szeretnék reagálni. Pár napig vártam, lesz-e hozzászóló.  Baráth Endre (Endi) írt néhány fontos gondolatot, a profi játékfejlesztő szemszögéből. Ezt szeretném egy kicsit más nézőpontból kiegészíteni.

Maga a program, amiről írtam, a cikk illusztrációjában is láthatóan “free beta”. Szóval valamiféle útkeresés. Ahogy a Linuxos alfa, béta verziókra írják: tesztelésre való, éles rendszeren nem ajánlott. A program korábbi verziója egy kiforrottabb, de csak Windows-on használható játékfejlesztő keretrendszer. Egyszerűbb játékokhoz. Tehát, aki igazán fejleszteni szeretne, inkább használja azt.

A cikk apropója, hogy itt egy alkalmazás, amivel HTML5 alapon lehet pötyögni, és még IPad-en is futtatható. A HTML5 a Flash  alternatívája.

Amiben kicsit hibásnak érzem magam, az a fiaskó, hogy ajánlok programokat, amik rosszul működnek.

A GRAFit-ot azért hoztam létre, mert tanárként szenvedtem attól, hogy jó programokat akartam adni a tanítványaim kezébe, úgy, hogy ne kelljen lopni, vagy ahogy ők mondták “jogtisztítani”  Akkoriban már komoly kultúrája volt az Open Source megoldásoknak. Régen az átlagember úgy tudta, hogy az ingyenes szinonimái – amatőr, jó szándékú, gagyi. Mostanra már néhány program komoly rangot vívott ki magának – alternatív megoldásként. De a használhatóságban nagy különbségek vannak.

A professzionális világban is.

Évekig dolgoztam Corel termékekkel. Tanítottam is. Négy éve Adobe programokon tolom ugyanazt. Megbízhatóságban, színhűségben, termelékenységben ég és föld. A CorelDraw rettentő megbízhatatlan, fáradékony, de iszonyú kreatív program. A Ventura után InDesign-ban dolgozni valami megváltás. Nem száll el egész nap. Csak dolgozik.

Igyekszem ezután minősíteni, nem csak ajánlani, az általam felfedezett megoldásokat.

Csak néhány példa, mi hol tart – ahogy én látom.

Professzionális alternatíva:

• Linux, mint operációs rendszer. Mindenre jól használható, de nem egy játékplatform. Szerveren abszolút profi. Asztali környezetben iszonyú jól testre szabható, rugalmas.
• Open(Libre) Office. Szerintem nagyon jó alternatívája az MS Office-nak.
• Gimp. A 2.7-ben már az ablakokat is megzabolázzák. A rajongói szerint a Photoshop-ot akarták vele lealázni. Az alkotók viszont nagyon szeretik a Photoshop-ot, és valami hasonlót szerettek volna létrehozni.
• Blender. Éveket szántam rá, de megérte. Szeretem. Emellett nagyon szép dolgokat csinálnak vele manapság. Aki ért hozzá.

Neil Gaiman világa számomra nyomasztó, furcsa, terhelt. “Gyerekmeséi”, mint a Coreline vagy a Farkasok a falban – nem elalvás előtti történetek. A Hálózsák honlapon talált képregénye viszont nagyon elgondolkodtatott. Irodalmi igényű, jól megírt történet, egyfajta példázat a rossztól való félelemről, az áldozat megmagyarázhatatlan logikájáról és a háláról. 16 év felett kötelező.

Márton Gergő operatőr barátom vitt el e filmre. Örülök, hogy az Index filmes oldalán most megnézhetitek. Nem az amerikai álomról szól. Magyarokról, akik nem tudtak megélni itthon.

“Sok urunk nem volt rest, se kába | birtokát óvni ellenünk | s kitántorgott Amerikába | másfél millió emberünk.” (…)

“Multunk mind össze van torlódva | s mint szorongó kivándorlókra, | ránk is úgy vár az új világ.” (…)

“Ezer esztendő távolából | hátán kis batyuval, kilábol | a népségből a nép fia.” (…)

(József Attila: Hazám)

Forgács Péter filmje alant…

Szeretem az olyan filmeket, amelynek kiszámíthatatlan a dramaturgiája, az orrunknál fogva vezetnek, gondolkodásra késztetnek.

“Másra számítottam, de kellemesen csalódtam. Alapvetően dinamikus, üresjáratot csírájában tartalmazó rohanás lett a dologból. Michelle Monaghan szélesvásznú mosolyával és aranyosságával inkább használ a filmnek, mintsem ártana. Jake Gyllenhaalról már tudjuk, rendkívül módon élvezi a blockbusterek hangulatát. A Forráskódról egyáltalán nem mondhatjuk el, hogy akár egészében, akár részleteiben összemérhető a színész korábbi popcornprodukcióival. Kiemelkedik, hisz inkább nevezhetjük agyat munkára fogó okos mozinak, mintsem szemkápráztató trükkökkel hencegő zöldségnek. De talán nem is feltétlenül ezt a célt tűzték ki alkotói.” – Filmtrailer. (Kritika Itt, meg Itt olvasható.)

A film itt nézhető.

Oké, órákig kattintgattad a fényképezőgépedet, hogy legyen egy klassz képsorod. De hogy lesz ebből film? Erről szól a következő oktatóanyag. 

A Blender amolyan svájci bicska a szabadszoftveres világban. Nem csak modellezésre, animációra kiváló, de játékot is lehet vele készíteni, és – ezt kevesebben tudják – filmvágásra is használható. Nem azt mondom, hogy egy Premiere, de ha a sajátságos logikáját megszokjuk, kisebb feladatokat szépen megoldhatunk a segítségével. Igazi hobbistúdió 20 MB-on, ingyen, és elég jó minőségben.

Célkitűzés – milyen felhasználásra készül a film?

Adott egy képsor, amely ott lapul a merevlemezeden. Először is vizsgáljuk meg, mekkora képekből áll! Ezt bármelyik képnézegető vagy képszerkesztő programmal megteheted. Én pl. a Picasa-t használtam.

480 x 390 pixel méretű a képsorom egy kockája. Egy mai átlagos digitális fényképezőgép ennél természetesen sokkal nagyobb képeket állít elő.

Nézzünk például két gyakran használt standard filmes méretet:

• PAL: 720 x 576 px
• HDTV: 1920 x 1080 px

• PAL (720 x 576 px)-re állítva hagyományos tévékészülékre készíteknék vele animációt.
• 640 x 480 px-et (VGA) beállítva egy Youtube videó lehet belőle.
• 3648 x 2736 px-es teljes felbontásban pedig kipróbálhatjuk, milyen erős a gépünk – mondjuk egy digitális mozihoz.

Példaanimációnkhoz a fenti remek klipet választottam. 122 képkockáját innen töltheted le. Bontsd ki egy munkamappába.

Blender – a film beállításai

Indítsd el a Blendert! Először is állítsd be a készülő film dimenzióit a kijelölt panelon!

Itt visszaköszön a képkocka mérete. Állítsd alatta 100%-ra a csúszkát, hogy teljes méretben dolgozzon! Majd a kezdő és záró képkockát állíthatod át.

Videoszerkesztés

Ezután váltsunk át videoszerkesztő nézetbe!

A képen jelöltem a többsávos szerkesztésre alkalmas terülelet: ide helyezhetsz el képsorokat, filmeket illetve zenéket. Felette pedig egy fekete képernyő: itt fog megjelenni a filmed.

Importáljuk a képsort az Add > Image paranccsal. Megjegyzem: Ebben a menüben szóló képet, képsort (image strip), hangot is behívhatsz!

Az importáláshoz jelöld ki sima kattintással a kezdő ALT+kattintással a záró képkockát! Majd Add Image Strip gomb.

Az idősávon megjelenik a képsorod összefüggő videosávként. G betűt megnyomva az egérrel viheted a helyére, a kezdő képkockához. Ha most a pillanatot jelző függőleges zöld vonalat mozgatod, a képernyőn megjelenik az animáció. A legalsó eszközsorban simán lejátszhatod. A képernyő az egér görgőjével nagyítható.

Ha vágnod kell a filmen:

Ha kész vagy, menj vissza Default – alapnézetbe!

Rendereljük a videót

Az F12 (billentyűzet) vagy az Image gomb (jobb oldali panel) megnyomásával kirenderelhetsz egy képkockát. Így ellenőrizheted még a film elkészülte előtt, hogy minden a helyén van, jók-e a beállításaid.

A bal panel alján jelöltem az Output (Kimenet) beállításait. Itt először jelöld ki azt a könyvtárat, ahova szeretnéd kiírni a filmet, majd határozd meg, milyen formátumban akarod. Én például H264-es tömörítésű fájlt készítettem, mert ez viszonylag hamar felmászik a Youtube-ra.

Ezután nyomd meg az Animation gombot, s ezzel el is készítetted a filmet, amit megtalálsz az általad kijelölt mappában.

Az eredményt itt, alant láthatod. A klip, amiből kipreparáltam: Oren Lavie: Her Morning Elegance. Jó szórakozást, eredményes munkát kívánok!

A fehértábla-animáció a stop motion-nak az az alműfaja, amellyel leggyorsabban lehet animálni. Kedvcsinálónak Zeke Szabolcs barátom reklámfilmje, s egy programajánló alant, amivel el lehet készíteni…

Akár egy webkamerás laptop is elég hozzá, no meg filc, és kezdődhet a móka. A technika előnye a gyorsaság.

http://www.heliumfrog.net63.net innen letölthető a kis program, ami azonnal filmet készít a stop motionból.

A Barátod, a patkány a L’ecsó mellé készült oktatófilm, amelyben a két főszereplő patkány, Remy és Emile adja elő az elnyomott patkányok világtörténetét. Ellenállhatatlanul vicces megismerni a szőrös rágcsálók nézőpontját, és külön lehengerlő a filmben, hogy minden korrekt benne a latin nevektől kezdve a mitológiai utalásokig. Képileg talán a legsokszínűbb Pixar-film, félpercenként más animációs technikát használnak. A két rágcsáló 3D-ben hadonászik az iskolai tábla előtt, a magyarázó illusztráció azonban különböző 2D-s technológiák segítségével (stopmotion, rajz stb.) készült.

Ha szeretnél még Pixar rövidfilmeket nézni az Origo-n, olvasd a cikket tovább!

http://www.origo.hu/filmklub/blog/osszeallitas/toplista/20110801-pixar-rovidfilmek-luxo-jr-presto-partly-cloudy-night-day.html

Kedves olvasók! Először is köszönöm a bátorítást. Jó érzés, hogy elindul valami élet a GRAFit körül. Ennek első jelei a kommentek, melyek közül hadd idézzek itt egyet teljes terjedelemben. Engem nagyon elgondolkodtatott, kíváncsi vagyok, vannak-e hasonló tapasztalataitok…

“Nos, ez a Construct 2, megmondom őszintén, nagy reményeket ébresztett bennem. Egészen addig, amíg fel nem raktam, és az első két értelmesebb oktató videó alapján el nem kezdtem vele dolgozni.

Ötletes, egyszerű, jól alkalmazható, de a legtöbb játékmodhoz és ingyenesen letölthető fejlesztői szoftverhez hasonlóan ennek is van egy nagy, alapvető hibája.

Valamely rejtélyes okból kifolyólag soha sem úgy működik, ahogy azt a róla készült oktatóanyagokban láthatjuk. Gyakori, hogy egyes menüpontok egyszerűen hiányoznak, ezek nélkül pedig (mily meglepő), nem lehet eredményesen dolgozni vele.

Nekiálltam hát egy oktatóanyag alapján egy sima háttérképet pályaalapként elhelyezni. Minden egyes lépést pontosan, pontról-pontra követtem. Nos amikor a képszerkesztőből kiléptem, ahelyett, hogy a képet berakná ahova kell, kilép a progi. Mivel ez a műveletsor az alapja az összes többinek, és pont ez nem működik (három nap alatt még a statisztika is azt mondja, hogy akár már véletlenül is össze kellett volna jönnie a dolognak), az egész program úgy használhatatlan, ahogy van!

Én elhiszem, mint kezdő én hibáztam. De erre csak azt tudom mondani, hogy töltsétek le, próbáljátok ki, és tapasztaljátok meg, hogyan veszik el az ember utolsó kedvét is attól, hogy alkosson valamit. (Mellesleg Blenderes vagyok, így alapvetően elég kitartónak vallom magam…)

Ha ez lenne az egyetlen ilyen “ingyen minden jót progi”, akkor azt mondom oké. De 1,5-éve keresek valamit, amivel már neki lehet állni dolgozni – ha úgy tetszik, alkotni – de csak hangzatos szavak, valós alapok nélkül.

(Egy példa: Megpróbálkoztam az Ogre játékmotor ingyenesen elérhető verziójával. 80 fajta segéd-folt és egyéb marhaság összeszedése, letöltése és telepítgetése után sem volt hajlandó még csak elindulni sem. Közben beszedtem egy boot-vírust meg két férget, amit azóta se tudok kinyírni.)

Most akkor én vagyok ennyire szerencsétlen, vagy lehet, hogy én és a többi “jobb sorsra érdemes álmodozó” lett átverve?

Tisztelettel kérném, legyen valaki olyan kedves és igazítson útba, hogy a Construct 2-vel, vagy más progival végre nekiállhassak dolgozni. Mert már olyan jó lenne….

A segítséget és a türelmet előre is köszönöm!

Zsarnai István”

Már írtunk korábban a Scirra Construct játékkészítő alkalmazásról. Akinek vannak még emlékei a “Klik and Play” programról, ebben biztos megtalálhatta méltó utódját a programozás nélküli játéktervező keretrendszernek.

Nos, a Scirra “cég” egyetemi hobbiprogramozókból összeállt csapata sajnos befejezte a fejlesztést. Ez a rossz hír azoknak, akik most akartak Windowsra játékokat készíteni. A jó viszont az, hogy Construct 2 néven új alkalmazás fejlesztésébe kezdtek: HTML 5 alapon.

Ez az a technológia, amit Stewe Jobs kikiáltott a jövő útjának, amikor keresztes háborút hirdetett a Adobe cég Flash alkalmazásai ellen.

Úgy tűnik a dolog annyira komolyra sikeredett, hogy még az Adobe is elkezdett dolgozni egy “Edge” nevű programon*, ami majd leválthatja a saját Flash technológiáját. Vicces mi?

A Scirra ellenben nem hazudtolja meg önmagát: Terméke olyan játékok és HTML 5-ös tartalmak programozására való, melyeket simán böngészőből (tehát App Store, Android Market, meg ilyesmi kikerülésével) lehet ingyen futtatni.

Néhány este próbálkoztam a programocskával. Logikus felépítésű, ígéretes program.

*Ha valakinek sikerült az Edge béta programot telepítenie, írja meg kérem kommentben a tapasztalatait, nekem nem jött össze.

1. korszak: Grafikai szabad-szoftveres portál. Minden egy helyen: Blender, Gimp, Inkscape, Celestia.

Háttér: Intenzív szakköri, informatika-tanári munka.

Sok agyalás azon, hogy lehetne kitörni a Paint-univerzumból. A világ sokszínű. Ennek pedig egy nagyon érdekes szelete, amikor emberek maguk és mások örömére programoznak, és megosztják azt az értéke, amire eljutottak. S miközben kutattunk, keresgettünk, elkezdtünk modellezni, filmezni, trükközni. No, nem mesélem, izgalmas volt.

2. korszak: Két kedves török hacker-támadás után egy adatbázis romjain ültem. Néhány érték maradt, amit talán meg lehetne menteni. Igyekeztem beszállni más projektekbe (Blender.hu, Blender3D.hu). Erőteljes 3D-s irányultság, nagyjából túl az első kisfilmen, amit Blenderrel, kamaszokkal készítettünk.

3. korszak: A GRAFit újraindítása. Lemondtam arról, hogy szakcikk- vagy oktatóanyag-író legyek. Szerettem volna megosztani néhány értéket, de időm nem nagyon volt már. Kicsit eklektikus lett a termés.

Néhány tapasztalat…

Belekeseredünk az egyszemélyes szerkesztőségi munkákba. Éveket gürizünk azért, hogy valamiféle közösség kialakuljon egy-egy programot kedvelő emberek között. Mindenki nagyon szeret friss híreket olvasni, oktatóanyagokat böngészni. De nem sikerült elérni, hogy beszálljanak a munkába. Akkor meg, amikor az ember a saját munkájában leterheltté válik, szinte biztos, hogy megszűnik a híráram, cikksorozat, miegyéb. Amint a mellékelt ábra mutatja…

Vagyunk páran, akik nagyon szeretünk tanítani. Én pl. alapjáraton tanár vagyok (mostanában igazgató), emellett grafikusi munkákat is végzek. Ahogy meglátok valami jó dolgot az interneten, kipróbálom, és azon veszem észre magam, hogy már írnám is az ajánlót, elemzést vagy oktatóanyagot, hogy más is használja, fedezze fel.

Ebben semmi rossz nincs, csak sokszor szembesülök azzal, mennyi mindent nem tudok, főleg a művészeti-szakmai hátterét annak, ami alapján rajzolunk, szerkesztünk, modellezünk vagy animálunk. Azt vettem észre, azok az amatőr mozgalmak, melyeknek részese voltam, gyakran megragadtak a technikai megoldásokon, pedig az csak az eszköz, nem a cél.

Hogyan tovább?

GRAFit, mint blog. Ez mostanában divatos. Internetes napló, amit nem a halálod után találnak meg az unokák. Talán, amit írsz, valaki hasznát veszi. Magányos mesterség.

Szóval, hölgyeim és uraim, újra benzint töltünk a motor tankjába. És pöfögve elszáguldunk a szubjektív naplemente irányába. Ja és mi lesz a tartalom? Mint minden blognak – mindenféle gondolatok. Művészetről és technikáról. Kisanti módra.